Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!

szia hiaokkHa me9g miding nem tale1ltatok semmit ne9zd meg a Profession.hu-t, miding keresnek diplome1s, tf6rf6kfcl-angolul besze9lő embereket, ne e9ttermekbe kilincseljetek. (cdrd be a keresőbe, hogy Turkish)Ha adsz egy mailcedmet felveszem veled a kapcsolatot, megprf3be1lhatok segedteni.V

That addresses sevearl of my concerns actually.

Nőnap alkalmából szeretettel köszöntünk titeket,
Kik az élet viharában is velünk vagytok szüntelen.
Talán nem is tudjuk mind ezt megköszönni,
De szívből tudunk mindezért szeretni,
Köszönet és hála nektek mindenért,
A jó Isten áldása szálljon rátok mindezért.

Életünkben göröngyös út is vezet,
Velünk vagytok akkor is és nyújtotok kezet.
Szeretettel és hálával tartozunk néktek,
Kik az életünket, szebbé és boldogabbá tettétek.
Mellettünk vagytok egy életen át,
Hűségünket, szeretetünket, nyújtjuk cserébe érte át.

You get a lot of respect from me for wrtinig these helpful articles.

 És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt, 

²És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem.  ³És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani őket.  ⁴Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott:  ⁵Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén.  ⁶A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik,  ⁷Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.  ⁸A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról galyakat vagdalnak és hintenek vala az útra.  ⁹Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala, mondván: Hozsánna a Dávid fiának!

 

 Tit 2,11-14.

11 Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, 12 és
arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi
kívánságokat, józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban, 13
mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és
üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését, 14 aki önmagát
adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és
megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik.

                      2009. április 1. szerda

Fil 4,4-9.

4 Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. 5 A ti
szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! 6 Semmiért
se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással
tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; 7 és Isten békessége, mely
minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és
gondolataitokat a Krisztus Jézusban. 8 Egyébként pedig, testvéreim, ami
igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó,
ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!

 

A szeretet ünnepe

 

Gyönyörû nap ez a mai
Mert megváltónk született,
Akit Isten adott nékünk
és Jézusnak nevezett.

Üdvösséget hoz a háznak
és békét és meleget,
Nagyjának és aprajának
Ajándékot eleget.

Induljunk, hát a templomba
Zengjünk hálaéneket,
Igaz hittel fohászkodva
Várjuk e szép ünnepet.

Kinek szívét elöntötte
Ellenszenv és gyûlölet,
Hagyja hátra s töltse el ma
Békesség és szeretet.

Gyújtsunk gyertyát a szívekbe
S a boldogság járja át,
és többé már ne hagyjuk, hogy
Kialudjon ez a láng.

                             HÁLAADÁS

Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülrõl, a
világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és
árnyéknak váltakozása. (Jak 1,17)

 

Csodálatos illatok lengték be a házat, amint feleségem és lányom a
hálaadásnapi ételeket készítették elõ. Anyám receptje, az osztrigás
öntet volt a vacsora fõfogása. A fõzés illata és anyám emléke korábbi
hálaadásnapok kedves emlékképeit elevenítették fel bennem.

Pünkösd ünnepe

Azt mindenki tudja, hogy nemsokára itt a Pünkösd, hiszen hétfõn szünet lesz az iskolában és a munkahelyeken, a vasárnap és a hétfõ pirossal van szedve a naptárban is. De vajon azt tudod-e, hogy mit ünneplünk ilyenkor? Milyen hagyományok, népszokások, hiedelmek fûzõdnek Pünkösd napjához, ehhez az egyházi ünnephez?

Pünkösd a tavaszi idõszak és az egyházi év harmadik fõ ünnepe. Az ószövetség idején aratási ünnep és a sínai-hegyi szövetségkötés emléknapja volt.

A pünkösd a görög pentekoszté szóból származik, jelentése ötvenedik. A kereszténység egyik legősibb ünnepe. Eredete az ókori Izraelig vezethető vissza. ...

Nagypénteken a keresztények arra az áldozatra emlékeznek, ami által hitük szerint a Megváltás valósággá lett: Jézus Krisztus az emberek iránt való személyes szeretetbõl az életét adta, hogy reményt adjon az örök életre.

Az elsõ keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (Nagypéntek és Nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották, egész napos szigorú böjtölésben, Jézus szavainak szellemében. Nagypéntek két szempontból is szigorú böjti nap: egyrészt az emberiség bûnei tették szükségessé, hogy Isten a végsõkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlensége legmélyén a szenvedésbõl és a halálból is részt vállaljon.

Reviczky Gyula:

Jézus Pilátus elõtt
(Munkácsy képe)

Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez õ! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekbõl meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.

Bartal Klári:


A Megváltó és a nép


Mártíromságtól fénylik orcád,
Vagyonod csak az égi ország,
De köntösödre sorsot vetnek
És ácsolják már a kereszted.

 

 

 

 

 

A húsvét

 

 

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettősében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlőséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.