A felkínált kereszt.

Folytatás:

Isten a keresztet először az ur Jézus számára kínálta fel. Az Ő egyszülött Fiának kínálta fel a szolgai állapotot, e földnek nyomorúságát és e földi élet végén a Golgota keresztjét. Azt olvassuk, hogy Jézus nem tekintette zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő, hanem szolgai formát vett fel. Ha úgy gondoljuk, hogy Jézus nem tudta, hogy mi vár reá, akkor könnyebben megértjük, mit válllt. De Ő tudta, mi vár rá.
Eszembe jut, hogy tízéves koromban falumból kikerülve elindultam a nagykőrösi gimnáziumba. Milyen boldogan mentem el. Örömmel készültem és búcsúzkodtam az emberektől, mert még nem tudtam, hogy mi vár reám.
De az első vakáció után, amikor vissza kellett mennem megöleltem a kapufélfát és sírtam. Amikor már tudtam, hogy mi a hazulról való távollét, amikor már tudtam, hogy nem az édesanyám főztjét eszem, amikor este nem jött hozzám, hogy megsímogasson, amikor már kezdtem tisztába lenni azzal, hogy mit jelent idegenben lenni, akkor már nehéz volt elválni . Nem úgy vagytok ti is vele, hogy legjobb otthon? Akárhogy van, akármint van, otthon érzi magát az ebber legjobban. Vágyunk hazarepülni, fészkünkön megpihenni, mert csak ott békél meg a szívünk.
Így értjük meg, mit jelent az, hohy Jézus a felkínált keresztet elfogadta és a menny dicsősége helyett, véllalta a föld rögeit, nyomorúságát és bűnét.


Címkék: felkínált,kereszt,

Válasz

A FELKÍNÁLT KERESZT.

Aki mikor Istennek formájában, vala nem tekintette zsákmányának azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, hanem őnmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén, és mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát engedelmes lévén a halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Fil, 2, 6-8.
Én vagyok amaz élő kenyér, mely a mennyből szállott alá: ha valaki eszik e kenyérből, él örökké.
És a kenyér pedig amelyet én adok, az én testem, amelyet adok e világ életéért.
Tusakodának azért a zsidók egymás kötött, mondván: Mi módon adhatja ez nékünk a testét, hogy azt együk? Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az Ő vérét, nincs élet bennetek.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak és én feltámasztom azt az utolsó napon. Mert az én testem, bizony étel és az én vérem bizony ital.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet: az én bennem lakozik, és én is abban. Ján, 6. 51-56.

Folytatom.

Címkék: ünnep, kereszt,

Válasz

Húsvét Hétfő.Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra vissza vezethető ünnepe-A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.
Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.

Címkék húsvét, hétfő,

Válasz

Válszd az Urat!


A húsvét az öröm és a színek ünnepe. Mindenfelé gyerekeket látunk új
ruhákban, kalapban, színes szalagokkal. A családok együtt vesznek részt
az istentiszteleten, s a gyerekek elindulnak a hímestojás-vadászatra.
Bőséges ünnepi étkeket eszünk, és meglátogatjuk szeretteinket.
A tanítványok számára más volt a húsvét. Valószínűleg több órába telt,
amíg a hír elterjedt, és összegyülekeztek, hogy fojtott hangon
beszélgessenek mindarról, amit ez jelenthet számukra. Valóban
feltámadhatott Jézus? Látták ugyan Lázárt feltámadni, de őt nem
feszítették keresztre, vagy nem temették fegyveresekkel őrzött sírba.
Valaki talán ellopta Jézus testét? Vajon mit jelenthet Jézus halála és
feltámadása sorsukra és biztonságukra nézve? Talán ők a következő
halálra szántak?
De a húsvét választ is jelent. Válasz az üdvösségünkre nézve. Jézus
legyőzte a halált, és általa örök életünk van. Elfelejtjük azonban,
hogy a húsvét az Isten szövetségének a jele, és meg kell válaszolnunk a
kérdést: Kinek akarunk szolgálni? Mindnyájan szembesülünk a Jézus
Krisztusban testet öltött szeretettel, áldozattal, megbocsátással és
hatalommal. Döntenünk kell: Isten szeretetének útján akarunk-e járni,
vagy a magunk választotta úton. Mit választunk ezen a húsvéton?


Címkék:húsvét, ünnep,

Válasz

Kedves Juditka!
Örömmel tettem, boldoggá tettél azzal, hogy elolvastad. Én köszönöm szépen.
Sok szeretettel ölellek Ili.

Válasz

Köszönöm drága Ilike, hogy elküldted nekem ezt a szép húsvéti összeállítást! Puszillak! :):):)

Válasz

Jézus kiáltása.

"Istenem, Istenem, miért hagytál el?" (Mk 15,34)


Elhagyott Jézus!
Mélységes, isteni és hõsies példáját adod a szeretetnek.



Hogy a fény a miénk legyen,
te sötétséggé lettél.

Hogy Isten bennünk éljen,
távol érezted Õt magadtól.

Hogy megkapjuk a bölcsességet,
te „tudatlanság” lettél.

Hogy életünk legyen,
megtapasztaltad a halált.

Hogy újra ártatlanná legyünk,
te bûnné lettél.

Hogy miénk legyen a remény,
szinte kétségbeestél…

Hogy miénk legyen a Menny,
elhagyottá lettél.



Elhagyott Jézus!
Tõled jön a bizonyosság, hogy ha „újraélünk” téged,

akkor a világnak azon a részén, ahol élünk,

a feltámadás fényét árasztva

mindannyian elindíthatjuk azt a határozott változást,

amit az emberiség vár.

Címkék: Jézus, kiáltása,

Válasz

Az Ünnep.A húsvéti ünnep neve különbözô nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendô. Ôse egy germán istennô, Ostara az alvilág úrnôje, ünnepe a tavaszi
napéjegyenlôség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelôzô idôszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlôség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-bôl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni elsô vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságbül való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ô házukat “elkerülte”.
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi idôszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az elôkészületi idô a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti idônek is nevezik.
A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.

Címkék:húsvét, az , ünnep,

Válasz

Húsvét, Feltámadás.


A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettôsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlôséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását. Nagyon sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. Sok nép teremtett olyan istent magának, kinek élete, halála, feltámadása a tél, nyár természeti ritmusát követi. Ôk jelképezik az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában.
A feltámadás gondolata, mély emberi vágy - az élet gyôzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megôrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ôsi tavaszköszöntô népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága.
Mi történt ezen a napon?
A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek fôhôse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ô életének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.
Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol - mint tudta - sorsa és küldetése beteljesedik.
Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplô tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaággal. Az emberek ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa ôket. Ám a fôpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az idôt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtôl, cselhez folyamodtak. Tanítványai szûk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak
megmutassa.A húsvét elsô napján szokásos vacsorát, a bárányt Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el, s így szólt: “Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engem.” Kérdezték, melyikük lesz az, s Jézus tudta, az árulja el, aki vele együtt mártja kezét a tálba. S mikor Júdás kérdezte, ô lesz-e az, Jézus rábólintott: “Te mondád.” Ezen az utolsó vacsorán Jézus fontos dolgokat cselekedett. Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván: “Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebbôl, mert ez az én vérem.” Ezt a jelenetet ismétli a pap a keresztény szertartásokon. Vacsora közben Jézus beszélt a feltámadásról, s arról, hogy leghûségesebb tanítványa, Péter is megtagadja ôt. E rossz elôjelektôl terhes este után Jézus tanítványaival a Getsemáné-kertbe megy, s kéri ôket virrasszanak vele. Ôk nem teszik ezt meg, s igen hamar elnyomja ôket az álom. A Mester egyedül marad, szorongásaival, kétségeivel. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a fôpap elé vezették. Jézus megjövendölte, hogy ô, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintik, s halálos ítélettel büntették. Az embereket könnyû volt Jézus ellen lázítani, megalázták, kicsúfolták az Isten fiát, hû tanítványa, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik. Másnap reggel Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánva árulását, a vérdíjat, a harminc ezüstöt visszaadta a fôpapoknak, s önkezével véget vetett életének.
Pilátus nem tartotta bûvösnek Jézust, ezért lehetôséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze Jézus halálához. A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa. Megfeszítették. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót, s az ôket megszemélyesítô alakok újra és újra megjelennek a passiót, azaz Jézus szenvedéseit bemutató képzômûvészeti alkotásokban, zenemûremekekben. A katonák, a keresztnél ôrt állók kisorsolták maguk között Jézus ruháit. Sokan csúfolták, ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítô kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz ôröket állítottak a fôpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás
közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott

Címkék: húsvét, feltámadás,

Válasz

Köszönöm!

Válasz

A hívogató Kerszt.

Folytatása:Krisztus egészen ki akar téged menteni és az Őbenne való életre akar vinni. Krisztus keresztje olyan csónak, amely felett a bűn törvényének nincs hatalma.
A kereszt boldog, örvendező életre hív bennünket. Csodálatos öröm, békesség és tisztaság van ott. Senki nincs aki elhagyta volna házát, Krisztusért és száz annyit ne kapna ezen a világon helyébe, a másvilágon pedig örök életet.
Erre hív Krisztus keresztje. Van e még valaki, aki olyan szeretettel hív mint Ő.? Van e még valaki, aki úgy tud szeretni téged mint Ő?
Vissza tudnál-e utasítani ekkora szeretetet? Halld meg Jézus hívását és kövesd Őt még ma is.
Krisztus keresztje hívogat!!!
Jöjj, éljünk együtt boldog örömmel örök dicsőségben, a mi Atyánknál!


Címkék: húsvét, ünnep, kereszt,

Válasz

"lepecsételték a követ és örséggel őrizték a sírt"
Mt. 27.
Krisztus ellenségei csak a sírral foglalkozhatnak. Lepecsételhetik, órízhetik kedvük szerint. Ahhoz azonban nincs hatalmuk, ami a síron túl történik.
Mi nem állhatunk meg a koporsó fájdalmánál a mieink halála miatti bénultsággal, vagy önmagunk elmúlásának döbbenetével.
Látnunk kell a mgnnyílt sírt, és találkoznunk kell feltámadott Krisztusunkkal.

Válasz

Szervusztók!
Kedves Barátaim itt a lehetőség IMÁTKOZZUNK!
Kedves testvérek aki az imádságról a legtöbbet tudott, és a legmélyét és a legmagasságát járta, az Jézus volt. Jézust sokszor mutatják az evangéliumok úgy hogy imádkozik, és Jézusnak sok imádsága ott van a Bibliánkban, ott van az Újszövetségben. Látjuk őt a negyven napos böjtben imádkozni, akkor amikor kísértések közé kerül, rettenetes kísértések közé. Látjuk mielőtt csodát tesz. Látjuk imádkozni és ismerjük az imáit mikor gyógyít. Aztán látjuk a szenvedések hordozása közben. Csodálatos a főpapi imája a János evangéliumában. Aztán a Gecsemáné kertjében, ahol készül a Golgotára. Majd felejthetetlen imaszavai a kereszten haldokolva.

Nem ismerünk Jézushoz hasonló imádkozót. Minden imádságában szólítja az Istent, dicsőíti, hálát ad. Példaként van előttünk. Ilyen imádság az is amire megtanította az övéit, akik azt kérték tőle, taníts minket imádkozni. Figyelemre méltó testvérek, hogy olvasott igeszakaszunkban Jézus nem az imádság tárgyáról beszél, nem arról hogy mi is az ima, nem mond róla semmit. Mi el szoktuk mondani hogy az imádság a lélek levegővétele, és igaz, el szoktuk mondani hogy az imádság az én utam Isten szívéig. El szoktuk mondani hogy az imádság nem más mint összekapcsolódás Istennel.

Jézus azonban olyan természetesnek veszi, hogy az emberek tudják hogy mi az ima, hogy nem arról beszél hogy mi az imádság, hanem arról, hogyan imádkozzunk, az imádkozásról beszél. Mindenki tudja, feltételezi Jézus hogy mi is az ima. Akkor is tudja mindenki, ha talán megfogalmazni nem tudja. És tényleg a világ népei bármilyen civilizációban, kultúrában, bármilyen vallásban élve élnek is, imádkoznak. Sőt testvérek, azok is egyszer csak tudnak imádkozni, akiket apjuk-anyjuk soha nem tanított. Soha! Akik Isten nevét a családi otthonban csak káromkodva hallották. Mégis életük egy adott pillanatában, rendszerint egy lelkileg, emberileg, megszorított, beszorított, félelmetes pillanatában az emberek elkezdenek imádkozni. Senki nem tanította őket. És Jézus ezt tudja. Ezért nem arról beszél hogy mi az imádság, hanem az imádság mikéntjéről, az imádság hogyanjáról tanítja az övéit.

Igen, minden emberi lélek valaha, valahol, valamiért egyszer imádkozni kezd. Döbbenetes dolog ez! Olyan mintha bele lenne az ember természetébe teremtve, hogy akinek egyébként eszében nem jut az Isten sem, meg az sem hogy imádkozzon, élete egy adott pillanatában, egy adott élethelyzetben, megfogalmazni nem tudja hogy mi is amit csinál, imádkozni kezd. Ugye milyen különös dolog? De hánnyal történhetett meg közülünk is hogy úgy nőtt fel, hogy senki nem tanította imádkozni. Nem kulcsolta össze a két kezét az édesanyja vagy az édesapja, nem vitték vasárnapi iskolába egy templomba, ahol megtanították volna imádkozni, és mégis! Óh, hányan lehetnek köztünk is akik életük egy adott pillanatában elmondták csendben életük első imádságát, felnőttként, ifjúként. Soha nem tanulták. Tulajdonképpen azt sem kéne tudniuk hogy mi az!

Jézus nem is erről beszél. Hanem az imádkozásról beszél. Arról hogy ha imádkozol, és tudja hogy mindenki fog imádkozni, az övéinek mondja, tehát tudja hogy olyanoknak mondja, akik pedig szoktak is imádkozni. Arról beszél hogyan ne imádkozzál, és hogyan imádkozzál jól.

Nem az imáról általában, hanem az imádságról mint cselekményről konkrétan. És lássátok máris utolért bennünket az ige és benne Jézus. Jól tudja hogy mi is imádkozó emberek vagyunk. Tudja hogy mondjuk az imát, ezért nem is erről beszél. Hanem magáról az imádkozásról, és elmondja hogyan ne imádkozzál. Majd elmondja hogyan imádkozzál jól. Sok eredménytelen, lelketlen, üres, hangosan kongó imával a hátunk mögött hadd tanítson ma a napi igén keresztül Jézus minket az imádkozásról, hogyan imádkozzunk.

- Az első amire szeretném felhívni a figyelmeteket az az, hogy Jézus az imádkozásról való tanítását két egyéb tanítás közé tette be.

Aki olvasta tegnap az igét, tudja hogy mi volt az. És aki majd holnap kezébe veszi a Bibliáját és elolvassa az újszövetségi napi igeszakaszt, tudja hogy mi a másik. Amit Jézus az imádkozásról mond, azt behelyezte az adakozás és a böjtölés közé. Tudjátok az a döbbenetes, hogy szóról-szóra mondja az adakozással és a böjtöléssel kapcsolatban ugyanazt, amit a kettő közé betett, az imádkozásról. Igen tartalmában is, formájában is, jézusi normájában és életszabályában is ez a három dolog összetartozik: az adakozásunk, a böjtölésünk és az imádkozásunk. Szeretném ha ma így gondolnánk végig mindazt amit Jézus mond. Bizony testvérek, ez a három dolog ugyanis összetartozik elválaszthatatlanul és szorosan. Ezért mondja Jézus együtt őket, egy levegővétellel. Az adakozás és böjtölés lelkisége és áldása összekapcsolódik az imádkozásunkkal és az egész keresztyén életünkkel.

Nézzük az első szabályt amit Jézus mond: „Amikor imádkozol, ne legyél olyan mint a képmutatók.” Aztán mit mond az alamizsna osztogatásról? Szó szerint ugyanezt mondja: „Amikor adsz, ne legyél olyan mint a képmutatók.” És mit mond a böjtölésről? „Amikor böjtölsz, ne legyél olyan mint a képmutatók.” Igen testvérek, az adakozásunknak és a böjtölésünknek – vajon hányan böjtölnek ebben a gyülekezetben, vagy böjtöltek valaha szent dologért – szóval az adakozásunknak és a böjtölésünknek nagyon szoros kapcsolata van az imádkozásunkkal és fordítva. Az imádkozásunknak nagyon szoros kapcsolata van az adakozásunkhoz meg a böjtölésünkhöz.

„És amikor imádkozol” – kezdi mondani Jézus, látjátok biztos benne Jézus hogy imádkozol. Jézus nagyon jól tudja, bizony, imádkozó ember vagy. Tehát hogyan tegyem, hogyan imádkozzam? Először egy nagyon hangos NEM-et mond Jézus, hogyan NE imádkozz. Ne imádkozz képmutató módon – mondja az Úr. Lehet egyáltalán ilyet? Képmutató módon imádkozni? És ha lehet akkor milyen az, milyen egy képmutató imánk? Először egy kicsit a képmutatásról. Gyarló emberi vonás a képmutatás, tulajdonsággá tud lenni, viselkedési móddá. Ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy más képet mutatok mint aki vagyok, mert el akarok érni valamit. És hogy a célomat elérjem, mást mutatok mint amit gondolok, érzek, szeretnék. Mást mutatok, becsapom a másikat. Egy másik képet mutatok mint a valóságos. Hazudok. Isten igéje szerint a képmutatás bűn. Amikor valaki más képet mutat, nagyon tudatosan teszi, nem véletlenszerűen teszi. El akarja érni a célját.

Át meg átjárja a mindennapjainkat hogy képeket mutogatunk amik nem mi vagyunk. Rengeteget hazudunk így. Van úgy hogy napokat hazudunk végig, mindenkinek mutatunk valami képet. Nem azt aki vagyok, nem azt amit gondolok, nem azt aki ott igazán legbelül létezem. Persze tudom hogy vannak akiket egyáltalán nem zavar ez hogy más képet mutatnak. Képmutatók. És egyáltalán nem zavarja őket hogy Jézus azt mondja hogy: „Jaj néktek képmutatók! Jaj!”

A televízió jóvoltából sűrűn láthatjuk az egyik hazai legnagyobbat, aki hol a haza bölcsét, hol Roden híres szobrát a Gondolkodót, míg máskor a népmesék bátor, hős parasztfiúját alakítja az egész nép előtt, hiteltelenül. A képmutató ember hazudik! És mindig lebukik, mert ellentétbe fog kerülni mindaz amit mutat, azzal amit tesz, amit cselekszik. A tettei fogják lebuktatni a képmutató embert. Másképp is szoktuk ezt mondani: Elfogyott a türelme. Kimutatta a foga fehérjét. Na ez ő!

A képmutató ember szerepet játszik és abból hiányzik az ő valódi, igazi énje, azt nem akarja feltárni. Azt ő sem ajánlja senkinek. Képmutató szerepet játszik, amiből hiányzik önmaga, a lelke. És a lelketlen imák leperegnek az Istenről, és visszahullanak ránk üresen. Lehet hogy embereknek tetszik majd amit a képmutató tesz, Jézus elmondja: „Már el is vették a jutalmukat.” De az ilyen imádságra nincs felelete Istennek. Az csak kong. Üres.

És itt megint szeretnék utalni arra testvérek amit Jézus mondott, hogy az adakozásunk és a böjtölésünk közé helyezte el az imádkozásunkat. Mert az adakozásunk és böjtölésünk lelkiségének ténye, az imádkozásunk lelkiségének a függvénye. Soha nem felejtem el az én drága édesapámat, hogy hányszor elmondja: „Fiam! A perselypénz mindig arról árulkodik hogy milyen lélekkel voltak azok, akik ott voltak miközben hallgatták az igét.” És én nagyon sokáig tiltakoztam ez ellen. Neki volt igaza. Jézus is összeköti ezeket. Mert az adás is egy lelkiség, a böjtölés is egy lelkiség. És az imádság mögött is egy lelkiség van, és ezek szorosan összekapcsolódnak. Úgy adsz ahogy imádkozol. Ugyanazzal a lélekkel. Ahogy imádkozol, pont azzal a lélekkel adsz. Mérhető módon úgy. És úgy böjtölsz, ha böjtöltél valaha, ahogy imádkozol. Ugyanazzal a lélekkel. Annyira hozzászoktunk a mindennapi képmutatásokhoz, hogy úgy gondoljuk Isten elé is odaállhatunk. Nem lehet. Hiábavaló. „Amikor imádkozol ne legyél olyan mint a képmutatók.”

- Akkor hogyan imádkozzak jól?

Nézzük mit mond Jézus! Annak tudatában imádkozol jól, ha tudod hogy a te Atyád titkon ott van veled amikor imádkozol. Sőt! Mondja Jézus: Lát. Akkor imádkozol jól, amikor tudod hogy titkon, de nagyon valóságosan ott van veled a te Atyád. És Jézus még hozzáteszi ezt is: És néz téged. Lát közben téged hogy hogyan imádkozol. Ott van veled, hallja amit mondasz, és lát is közben téged. Nem vagy soha egyedül amikor imádkozol – milyen jó! De ne feledd ott van veled a te Atyád. Mindent hall amit mondasz, és lát is közben. Néz téged. Ahogy Jézus ott a templomban nézte az adakozókat. Odaállt a persely mellé. És látjátok nem az összegről beszél, hanem a lélekről, hogy ki milyen lélekkel teszi. A képmutató azzal számol hogy az emberek látják őt, és mindazt amit tesz. Az eredményes imádkozó azzal számol hogy itt van Isten velem, néz engem és lát.

Nem véletlenül alakultak ki a különböző ima-testtartások a különböző népek vallási kultúrájában. Ezt is tudják az emberek, hogy Isten látja amikor imádkozom. Ezért van aki a földre hull, a porba hull. Ezért tartják a testüket olyan különböző módon az emberek amikor imádkoznak. Sőt! Mondja Jézus: „A te Atyád aki ott van és lát, megfizet néked nyilván.” Hogy imádkozó ember vagy azt majd Isten teszi nyilvánvalóvá mások számára. Neked nem kell. Ne is erőlködj. De egészen biztosan nyilvánvalóvá teszi Isten. Maga Jézus mondja. Nyilvánvalóvá teszi hogy imádkozó ember vagy. A képmutató ember mindig maga akarja nyilvánvalóvá tenni mások számára az egész keresztyén életét, az egész vallásosságát. Jézus meg azt mondja: Majd az Atya megfizet nyilván, látható lesz.

Testvérek ott van szükség képmutatásra ahol az életünk és az imaéletünk nincs összhangban. Ott hazudni kell valamit. És olyankor a képmutatást hívjuk segítségül. Az imatitok és a napfény között az Atya szolgál nekünk. Nem kell besegíteni neki. Nem szorul rá. Az imaéletünk milyenségét napfényre majd az Atya hozza és akkor áldásul lesz. Ha te akarod, abból csak képmutatás lesz. A jutalmat vagy magam szeretném learatni, vagy engedem az aratás Urát aratni.

És mond itt még valamit az Úr Jézus. Azt mondja: „Menj be a te belső szobádba, zárd be az ajtót és úgy imádkozz, és a te Atyád, aki ott van titkon, és néz téged, megfizet majd nyilvánvaló módon.” Bezárt ajtajú, belső szobában imádkozni. Jézus tanácsolja ezt. Mit jelent ez? Azt jelenti először hogy zárj ki mindent amikor Istennel akarsz együtt lenni. Zárd be az ajtót hogy kizárjál mindent. A hevenyészett imádságaink nem tudnak elmélyülni. Zárd be az ajtót, hogy kizárj mindent amikor imádkozol. Aztán azt jelenti, ha igazi az az imádság, akkor közösségre jutsz ott Istennel aki titkon van és néz téged, ott van veled. És ha ebben a mindent kizáró bezártságban imádkozol akkor összekapcsolódsz tényleg az Istennel. Ezért mondhatsz el ott bezárkózva, Istennel egészen összekapcsolva, ezért mondhatsz el mindent teljes bizalommal. Mindent, mindent ami roskaszt, fáj, félsz, baj, gond, mindent, mindent képmutatás nélkül. Mert csak ketten vagytok. Ő és te. Ott elmondhatod a bűneidet, de mond is el. Ott elkérheted naponta a bocsánatot, de kérd is el. Döntő kérdése egész keresztyén életünknek hogy legyenek Isten előtt imaperceink, úgy bezárkózva hogy mindent kizárva az életemben, akkor Istennel vagyok együtt aki hall, közben engem néz, és ha rábízom, majd Ő megfizet mindent nyilván.

Fejezzük be azzal amihez Jézus még hozzáér. De mennyit imádkozzunk? Mennyit kell imádkozni? És az meg miről szóljon? Az imádkozás, a rólam valóban mindent tudó, élő Isten előtt zajlik. Ezért azt mondja Jézus: „Mielőtt kérnél” Nem csodálatos? A te Atyád tudja hogy mit kérnél Tőle. Még ki sem mondtad, Ő már tudja. De kérned kell! Bár Ő már tudja mielőtt megfogalmaznád, mégis meg kell fogalmaznod, ne akard megspórolni! Mielőtt felnyitnád a szád, a te Atyád tudja mit szeretnél Neki mondani neki, de mondani mégis kell! És ezért teszi hozzá Jézus. Nem kell hosszan imádkoznod. A képmutatók azt szeretik. A te Atyád tudja, mielőtt a szád felnyílt. De azért a szádnak fel kell nyílni! Azt ne akard megspórolni. Amit el akarsz mondani ugyanis, azt teljes őszinteséggel és bizalommal el kell mondanod. Képmutatás nélkül.

Azzal fejezi be az Úr Jézus ezt az imádságról való tanítást, hogy akkor foglaljuk össze mit tanítottam. Azt mondja: „Ti pedig így imádkozzatok.” Figyeljétek meg! Nem azt mondja hogy: ezt imádkozzátok. Hanem azt mondja: „Ti azért így imádkozzatok.” Megint a lelkiség! Istent dicsőítve, akaratának engedve, gondviselését és bocsánatát elkérve, és a bűn elleni harcban szabadítását könyörögve. „Ti azért így imádkozzatok.” Így. És persze ezt imádkozzuk, a legszebben és legtökéletesebben elmondott jézusi imát, amit ember elmondhat ezen a földön. Ti azért így és ezt imádkozzátok amíg szívetek az utolsót dobban.

Ámen!

Válasz

Hivogató kereszt.

Folytatás: Honnan hív téged az Úr? Ebből a világból, ennek a világnak szerelméből, hogy kimentsen téged ebből a jelenvaló gonosz világból, hogy megmentsen a világ szerelmétől, amely sokat ígér és keveset ad, Amely igé
retekkel akar jóllakatni, amely szívtelen módon tönkre teszi az életedet.
Úgy csinál veled, mint ahogy a kifacsart citrommal szokás bánni:
Félre dob, elszedi az értékeidet, kicsavarja belőled mindazt, amivel a Teremtő megajándékozott és eldob. Nem kellesz neki.
Ebből a világból hívja az embert ki az Úr Jézus Krisztus kegyelme, szeretete, keresztje. Milyen más lesz körülötted minden, ha engedsz a hívogató szónak.

Cimkék: húsvét, kereszt,

Válasz

Nagypéntek.

Az elsõ keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (nagypéntek és nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották egésznapos szigorú böjtölésben Jézus szavainak szellemében (Mt 9,19). Csak a 4.sz.-ban alakulnak ki nagypéntek különféle istentiszteleti formái eukarisztikus ünneplés nélkül. Jeruzsálemben egyetlen ima- és igeliturgiát tartanak különbözõ idõkben és különféle helyeken a szenvedéstörténet állomásain, beleépítve a szent kereszt elõtti hódolat ünneplésével.
A nagypénteki szertartás idõpontja az õskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához (délután 3 óra) igazodott. Ez egyben a középkori böjti misék kezdete is volt: a nona imaórája. Amikor azonban késõbb a nona végzését már a délelõtti órákban is engedélyezték, a nagypénteki liturgia is délelõttre került. XII. Pius pápa 1956. évi reformja állította vissza a délutáni ünneplést.

Királyi zászló jár elõl
Keresztfa titka tündököl,
Melyen az élet halni szállt,
S megtörte holta a halált.

Az õsi jóslat itt betelt
Mit a hû Dávid énekelt:
Az Úr, halljátok nemzetek!
Kereszten trónol köztetek

Cimkék:húsvét, nagypéntek,

Válasz

Jézus Krisztus a kereszten, Diego Velázquez (1599-1660) festményeNagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg

Válasz

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.


Jézus halálának lehetséges időpontja.
Az evangéliumok és egyéb korabeli források alapján az időpont meghatározása nem egyszerű feladat. Sokan úgy gondolták, hogy Jézus egy áprilisi péntek este halt meg, amikor a Dél Keresztje látható volt az égbolt alján Jeruzsálemtől délre. Ez azonban a precesszió miatt nem lehetséges. Egy lehetséges időpont Kr. u. 33., április 3. Ezen a napon részleges holdfogyatkozás is volt.

A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a szinoptikus (egybehangzó) evangéliumok és János evangéliumának beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint az Utolsó Vacsora egyértelműen a zsidó Húsvéti Bárány elfogyasztását jelentette (Mózes emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi keresztre feszítés így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet, hogy az arimátiai József – Pilátus engedélyével – Jézus holttestét még az ünnepi előkészületek előtt helyezte el a közeli új sírba (Ján19:42), ami azt jelenti, hogy az Utolsó Vacsorát legkésőbb a zsidó Húsvét előtti estén tartotta Jézus tanítványaival. Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt, de a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy (Ján13:1 alapján) Jézus tudta, hogy eljött az utolsó órája és emiatt az Utolsó Vacsorát előbbre hozta keddre vagy szerdára (ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti eseményekre is.)

Cimkék.húsvét, nagypéntek,

Válasz

Testvérem, nem érezted még soha a kereszt hívását, nem érezted még soha azt, hogy Krisztus keresztjének milyen negy mágneses ereje van?
Mindenekelőtt arra szeretnék rámutatni, hogy honnan hív bennünket a keresz?
Onnan ahol vagyunk és úgy amint vagyunk.
A mi Urunk nagyon jól tudja, hogy hol vagyunk, és Ő éppen onnan akar bennünket megszabadítani.
Hányszor hallottam embereket így nyilatkozni: majd ha jobbra fordul a sorsom, majd ha könnyebb lesz, majd ha más körülmények közé jutok,majd akkor hallgatok a kerszt szevára.
Ne halogasd a dolgot és ne mond, hogy most nem mehetsz, mert éppen most vár téged az Ur. Ne várakoztasd meg őt, mert elfogy a türelme.
Folytatom.
Cimkék: húsvét, kereszt,

Válasz

A hívogató Kereszt.

És mondá Jézusnak, Uram emlékezzél meg rólam mikor eljössz a Te országodba! És mondá néki Jézus: Bizony momdom neked, ma velem leszel a paradicsomban.
Lukács 23, 42-43.

Ha erre a történetre gondolok, amiről a fenti ígében olvasunk és arra akarok felelni, hogy miképen hívogatta Krisztus keresztje a megfeszített gonosztevőt, azt látom, hogy Jézus nem szólt hozzá semmit. Egyetlen olyan szavát sem ismerjük, amelyben Őt hívogatta volna. De ha nem is szólt semmit mégis kellett, hogy valami csodálatos hívogató erő legyen abban a keresztben, amely legyőzte az egyik gonosztevőt, hiszen nem tudott ellenállni Krisztus hívásának.
Hogyan ismerhetjük meg a kereszt hívogató erejét? Tud e egyáltalán a kereszt hívogatni.
Miképen lehet a kereszt hívogatását megérteni?
Foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel.
Ahhoz, hogy valami hívogasson, nem szükséges, hogy hangot adjon. Amikor fáradtan hazaérkezem és megláttam a vetett ágyat, az ellenállhatatlan erővel hívogat szótlanul is.
Mennyi hívogatással találkozik a lélek. Az Úr Jézus keresztje is hívogat minket. Hangtalanul, mint valami csodálatos mágnes húzza a szívünket és örömmel érezzük azt, hogy nem tudunk ellenállni.


Cimkék: húsvét, kereszt

Válasz

Sajnos a képet nem sikerült betenni. Nagyon sajnálom.

Válasz

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

Válasz

Az utolsó vacsora a keresztény vallásban Jézus és 12 apostolának utolsó közös vacsorája. A Biblia szerint Jézus ezen vacsora során mondta a kenyérre és borra, hogy az az ő teste és vére; a misék során a mai napig utalnak erre. A korai keresztények az utolsó vacsora emlékére rendezték az agapékat (szeretet-vacsora.) Az utolsó vacsora történetét a római katolikus egyházi mise az eucharisztikus imádság keretében meséli el.
Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek elõtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus + azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,És hálákat adván, megtörte és ezt monda: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.
(Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele 11:23-26)

Válasz

Köszönöm a szép összeállitást

Válasz

Húsvét
A húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.
2008-ban március 23.-a húsvét vasárnapja

Cimkék: húsvét, ünnep

Válasz

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:



A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek

Cimkék: húsvét, ünnep

Válasz

A Húsvét a keresztyén világ egyik legnagyobb ünnepe.
Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a
templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észre vetted már, hogy a dátum éyről évre változik, akkor valyon
hogyan tudják mikor kell ünnepelni?

Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).

Címkék:húsvét, ünnep

Válasz

Juditka! Köszönöm, hogy itt jártál.
Isten áldjon.

Válasz

Nagyon szép összeállítás, már délután is elolvastam! Köszönöm, hogy ismét megcsodálhattam! Szép estét!

Válasz

Nagyon szépen köszönöm, hogy hoztad ezt a csodálatos összeállítást. Örülök neki. Boldoggá tettél vele.

Válasz