Kováts Lajosné üzente 15 éve
Köszönöm Ágnes, a szép Zsoltár, idézetet.
Nekem a Zsoltáros a kedvenc olvasmányom.Zsolt. 16,1. "Tarts meg engem Istenem, mert Benned bízom"
Zsolt, 17, 8. Tarts meg engemet, mint szemed fényét: szárnyaid árnyékába rejts el engemet..
Csodálatosak a zsoltáros versek.
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
"Te tanítasz engem az Élet ösvényére
TELJES ÖRÖM VAN TENÁLAD:
a TE jobbodon
Gyönyörüségek vannak MINDÖRÖKKÉ "
Zsolt 16,11
Kováts Lajosné üzente 15 éve
Juditka, valóban nagyon szép imát hoztál. Öröm volt elolvasni.
Minden sora gyönyörű.
Köszönöm Neked. Örülök, hogy olvashattam.
Varróné Juhász Judit üzente 15 éve
Egy szép imádság mindenkinek!
Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem
tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli
jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az
ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben,
kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem
boldogságod birtoklására!
Szent Ágoston
Varróné Juhász Judit üzente 15 éve
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Kedves Magdika! Nagyon szépen köszönöm ezt a gyönyörü, igaz szép gondolatot. Nagyon tetszik és igy van ,"ennél közelebb senki nem kerülhet hozzánk"
Köszönöm.
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Rné Magdi üzente 16 éve
A Szentlélek,
a Szentháromság 3. tagja az,
aki a szívünkben lehet.
Így lehet Isten nemcsak velünk,
hanem bennünk.
Ennél közelebb senki nem kerülhet hozzánk.
Köszönöm.
Varróné Juhász Judit üzente 16 éve
Varróné Juhász Judit üzente 16 éve
Nagyon szépen fogalmazott a lelkészetek Ilikém! Köszönöm, hogy olvashattam! :):) Szép estét kívánok mindenkinek Isten áldásával!
József Attila: Pünkösd előtt
Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott túzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.
Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyúként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.
Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vízen büszkébben ússzál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.
Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak újabb csodára!
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
Rózsakoszorú részlet
/ Sík Sándor /
Szeretetét ránklehelte,
Ég a PÜNKÖSD izzó LELKE
Zúgnak élő nagy szelek.
Szeretettel
Ágnes
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
Kováts Lajosné üzente 16 éve
MA EGY OLYAN ISTENTISZTELETET HOZTAM, AMIT EGY KEVES LELKÉSZ BARÁTUNK HIRDETETT NÁLUNK.
Kedves Testvérek!
Pünkösdkor a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük: ezért tartunk ma istentiszteletet. Mert bizony úgy van, hogy Pünkösd az egyik legmostohább ünnepünk: míg a karácsonyról és a húsvétról az átlag ember tudja, minek az ünnepe, sokaknak a pünkösdről csak a pünkösdi rózsa jut eszükbe. Pedig e nélkül az ünnep nélkül nem értenénk sem a karácsony örömüzenetét, sem a húsvét csodáját, sőt, magát Istent sem értenénk. Ha a pünkösd nagyszerűségét szeretném megfogalmazni, így mondhatnám: Isten olyan közel jött hozzánk, amennyire csak lehet. Elmondom, mit értek ez alatt: jó érzés tudni, hogy van valahol egy Isten, akinek fontosak vagyunk. Ez adatott meg az Ószövetség kiválasztott népének, a zsidó népnek. De Isten már akkor megígérte nekik, hogy elküldi majd hozzájuk a Szabadítót- ez történt meg az első karácsonykor. Mert jó, hogy van valaki felettünk, de még jobb, ha van valaki velünk. Ezt élték át a tanítványok, amikor Jézussal lehettek, akinek a neve â01EImmánuelâ01D, azaz â01Evelünk az Istenâ01D. De tudjuk, hogy Jézus alig 30 évig élt itt a földön, akkor sem járta be az egész világot, csak â01Epár százâ01D emberrel került kapcsolatba. Keresztrefeszítésekor magukra maradtak, akik szerették Őt. Ezért aztán nagyon megörültek, amikor Jézus feltámadt. De jó: újra velük van Isten! Örömük azonban nem tarthatott sokáig, mert Jézus -feltámadása után 40 nappal- visszament a mennybe. Hát mégsem marad velük Isten? Jézus ismerte a tanítványok gondolatait, aggodalmait. Azt mondta nekik: â01ENem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok.â01D Hisszük, hogy Jézus vissza fog jönni, és magával fogja vinni Övéit. De addig sem hagy magunkra minket: egy Pártfogót ígért. Ő a Szentlélek. Benne Isten nem néhány évre látogat meg minket, hanem örökre velünk marad. A Szentlélek, a Szentháromság 3. tagja az, aki a szívünkben lehet. Így lehet Isten nemcsak velünk, hanem bennünk. Ennél közelebb senki nem kerülhet hozzánk. Istennek ennyire fontos vagy: nem csak feletted szeretne őrködni, nem csak veled szeretne lenni, hanem a szívedig szeretne jutni, hogy mindig veled maradhasson, hogy belülről tanácsolhasson téged. Emiatt jelentős ünnep a pünkösd. Az 1. pünkösdkor kitöltetett a Szentlélek. Előtte is volt, hiszen Isten örökkévaló, de azóta mindig jelen van. Így itt lehet Isten most közöttünk, úgy hogy nem látjuk Őt, hiszen lélek, de ugyanebben a pillanatban ott van mindenhol szerte a világon, ahol az Ő imádására gyűltek össze, ahol valaki Istenhez fohászkodik.
Amikor a Szentlélek betöltötte a tanítványokat, csoda történt: az addig gyáva és elbujdosó kis csapat tagjai bátran ki mertek állni a sokaság elé, és Jézusról beszéltek nekik. Meg is tért, vagyis Istenhez fordult 3000 ember! Attól fogva a tanítványokat Isten vezérelte belülről. Azért mertek szólni akkor is, amikor büntetés vagy halál járt érte. A Szentlélek tanította meg őket mindenre, és Ő juttatta eszükbe Jézus szavait - ahogyan ezt Jézus megígérte nekik. A Szentlélek ma is munkálkodik: Ő ad nekem is bátorságot ahhoz, hogy szóljak, Ő ad mondanivalót, hogy ne azt mondjam, amit én gondolok, hanem Isten üzenetét adhassam tovább. A Szentlélek sok-sok hatásából most hármat emelek ki. A Szentlélek megtanít minket, mai tanítványokat is: adni, kérni és kapni. Az Úr az aki igazán tud adni, szeretetből. Mi csak tőle tanulhatunk e téren. Viszont az tud igazán adni, aki már kapott, Istentől, és azt továbbadja. Mid van, amit ne kaptál volna? Mindent Tőle kaptunk. Tehetséget, örömöt és életkedvet, és még mennyi mindent.
Azt mondja az Úr Jézus: kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek! Ezeket kell hát figyelembe venni: a Szentlélek, aki ad, és ebből tudunk mi továbbadni. Megtanulunk kérni, mert tudjuk, milyen kapni.
Isten Szentlelke lehet a mi erőforrásunk, de legyen is az, mert a saját erő hamar elfogy és ellankad. De Isten erejével tudunk mi kérni, kapni és adni is. Bízzuk magunkat az újjáteremtő Szentlélekre!
A m e n.
Prohászka Béláné üzente 16 éve
Sok mindent megtudtam, nekem a pünkösd csak annyit jelent, hogy 1 nappal kevesebbet kell dolgozni a héten. igazából nem értem.
most sem, hogy elolvastam.
Köszönöm
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
Mohácsiné Zsóka üzente 16 éve
Köszönöm, hogy elküldted ezt a szép pünkösdi megemlékezést4
Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után
Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!
Tóth Zoltánné Erika üzente 16 éve
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
id.Csik József üzente 16 éve
Szervusztok!
Köszönöm szépen,hogy elküldted ezt a nagon szép emlékezést...!
Reviczky Gyula: Pünkösd
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
Baráti üdvözlettel mindenkinek...!
id.Csik József
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
Mivel az ünnepen nem tartózkodom gépközelben, így ezuton kívánok békés ünnepet ezzel az ünnepi imával:
Sávout(Pünkösd) ünnepén:
Pusztaságban,tűzben,lángban,
Lengő ködbe
Mennydörögve
Adtad nékünk
Szent Igédet.
Szirtünk,vértünk
Mindörökké
Áldunk téged,
áldunk téged!
Cháreb-hegynél
fölemeltél,
I-sten minket.
Dicsfényt hintett
Dúsan ránk
Dicsőséged
Kedves Atyánk,
Mindörökké
Áldunk téged,
áldunk téged!
Szép ünnepet mindnyájatoknak,szeretettel: Ili
Nagy Ági üzente 16 éve
Köszönöm, hogy olvashattam:-))
Az ünnepekben bővelkedő hosszú hétvégére kívánok Neked kellemes időtöltést.
puszi
@gi
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Karácsony és húsvét után pünkösd az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A húsvét utáni hetedik vasárnapra, tehát az ötvenedik napra eső mozgó ünnep, melyre idén május 15-én emlékezünk.
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
Pünkösd eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a kőtáblákat) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon, Sabouth-kor.
Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa több országában. A virág szimbolizálja, hogy pünkösd napján minden felébred, a világ abbahagyja a lusta nyújtózást, az ember és az állat párt választ magának. A nagy nyári munkák előtt pünkösd ünnepével köszöntjük az új életet, imádkozunk a bő termésért, gyermekáldásért.
Régen a templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, ahol a
lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek
jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon.
áPünkösd ünneplésében keverednek keresztény, ősi pogány és ókori elemek egyaránt. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, például a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.
Pünkösdikirály-választás
A pünkösdi király kiválasztása kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre „uralkodót”. A pünkösdi király, akit a falu népe versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választott ki, egy évig a legények vezetője, bírája volt. Emellett hivatalos volt minden lakodalomba és összejövetelre, valamint évekig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára. A legények engedelmességgel tartoztak
neki. A pünkösdi király uralma mindig a következő pünkösdig tartott.
Pünkösdi királynéjárás
A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királynéjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: „Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?” Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak
megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.
Pünkösdi rózsa
pünkösdi rózsát az antik világ gyógynövényként ismerte, és babonás erőt tulajdonított neki. Latin neve a görög paeonia szóból származik. Paeonia nemcsak a virág neve, belőle képezték többek között a kórház és a gyógyító szavakat is. Róla kapta nevét a homéroszi istenek orvosa, Paieón, aki e virággal Hádészt, az alvilág urát gyógyította ki Héraklésztől kapott sebéből.
A virágot régi nevén bazsarózsaként is ismerik. Mint keresztény jelkép, a tövis nélküli pünkösdi rózsa Venus örökösének, a szeplőtelen Szűzanyának lett a virága. Délen néhol a pünkösdöt ma is a „rózsák húsvétjának” nevezik, hiszen a tavasz végének jelképeként a pünkösdi rózsát köti csokorba az ünnep napján.
Címkék: ünnep, tavasz, rózsa,
Dancsovszki Anna üzente 16 éve
Varróné Juhász Judit üzente 16 éve
Czeller Károly üzente 16 éve
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Békefy Lajos: Kincseket sodor feléd a pünkösdi Szél
A LÉLEK-SZÉL sodrásában
Számos bibliai hely van, ahol a szélről mint Isten tetteinek hordozójáról van szó. Gyakori magyarázat, hogy a héber rúah szó az Ószövetségben legtöbbször a „szél”, vagy „vihar” értelemben fordul elő. Az Istentől küldött „szél” olyan hatalom, amely képes befolyásolni, sőt megváltoztatni a korszellemet, életmódot, sőt a történelmet is. Az Istentől küldött szél apasztani kezdte a pusztítón özönlő vizeket (1Móz 8,1), ez vetett véget az Egyiptomot megpróbáló sáskajárásnak, mivel fölkapta a sáskákat és belesodorta azokat a Vörös-tengerbe (2Móz 10,19), Izrael üldözőit elveszítette (2Móz 15,10), ugyanakkor ez sodorta a nép tábora felé a fürjeket, melyek táplálékul szolgáltak a szükség idején (4Móz 11,31).
A Lélek megismerésének növekvő egyértelműsége a bibliai hagyományban együtt jár a Lélek működése tágasságának és munkája céljának teljesen világos, félreérthetetlen megismerésével.
A Lélek a valóságot jelenlétével hatja át, s így azt Isten perspektívájába helyezi. Ez a megismerés igazi alapja. Idén is sodor a Szél néhány gyönyörű felismerést, vallomást Feléd. Ezekből ragadunk meg néhány gyöngyszemet.
Az igazságosság és a békesség Lelke
jön Hozzád, Aki úgy jelenik meg, mint az az erő, amely a messiási Lélekhordozóból, JÉZUSBÓL árad ki. A keresztyén hit Isten Lelkét egyúttal Jézus Krisztus Lelkeként ismeri fel, s vallja, hogy ez a Lélek egyszerre személy és erő, méginkább roppant személyes erő. Mi teszi tehát ilyen egyértelművé Isten Lelke erejét, ami végül is teremtő módon hoz igazságosságot és alkot békét? Nem más, mint ezek: Jézus önzetlensége, a világ elveszettsége, és mégis megmenthető volta, ami Jézusnak a szenvedő embereket gyógyító és szabadító munkájából, Krisztus tevékenységéből és szenvedéséből, azaz Isten Országa meghírdetéséből és felállításából, valamint kereszthalálából ismerhető fel.
Krisztus Lelke személyes erő
amiről Michael Welker heidelbergi református teológus, a pneumatológia, a Szentlélekről szóló tanítás megújítója így vall:
A Lélek segítséget nyújt a sokféle egyéni és közösségi tehetetlenség, megkötözöttség és gátlás leküzdéséhez;
lehetőséget kínál ahhoz, hogy teljes önzetlenséggel és nyilvános eszközök igénybevétele nélkül gyűjti össze az embereket Isten Országa számára egy nagy, egyetemesen összeálló nyilvánossággá;
a szabadítás Lelkeként sokakat kivon a végső szükséghelyzetből és bűnökből, s mint a szolidaritás és a közösségi cselekvőképesség helyreállításának a Lelke jelenik meg;
a megtartás Lelkeként a tartós fenyegetettség helyzetében élők számára a legkülönbözőbb élthelyzetekben megjelenik;
embereket és kialakult viszonyokat képes megváltoztatni, megújítani, s embereket nyit meg Isten teremtő cselekvése előtt;
a gonosz lelkeket és a hazugság lelkeit felismerteti;
a világ és az élet áttekinthetetlensége közepette Isten jelenlétére ébreszti rá az embereket.
CÍMKÉK:lélek, erő,
Varróné Juhász Judit üzente 16 éve
Tóth Zoltánné Erika üzente 16 éve
pasztor istvav üzente 16 éve
Kováts Lajosné üzente 16 éve
A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep. Május elsején és pünkösd napján a szent kutak vizében mosakodtak
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünneplik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de nálunk, csak a vasárnap és hétfő az űnnep.