Nagy Ági üzente 16 éve

Köszönöm, hogy olvashattam:-))

Válasz

Varróné Juhász Judit üzente 16 éve

Jó reggelt minden kedves klubtagnak és neked is Ilikém!

Köszönöm édes Ilike a kedves kis történetet. Nagyon szép irást hoztál. Köszönöm, hogy olvashattam! :):):) Puszillak, Judit

Válasz

pasztor istvav üzente 16 éve

Szép nagyon.

Válasz

Rákócziné Benkő Julianna üzente 16 éve

Köszönöm nagyon szép

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Köszönöm Ilike nagyon szép.

Válasz

Prohászka Béláné üzente 16 éve

Ez nagyon szép.
Éljünk a mának és is ezt vallom, a többi úgy is jön magától, de sorsunkat MI irányítjuk, ez a történet is igazolja.
Köszönöm szépen.

Válasz

Rné Magdi üzente 16 éve

Köszönöm szépen.
Milyen igaza volt ." Örüljünk a mának és ne aggódjuk a multon"
Én is ezt vallom csak pozitívan.
Köszönöm,hogy olvashattam.

Válasz

Kováts Lajosné üzente 16 éve

MOST EGY IGAZ TÖRTÉNETET HOZTAM NEKTEK, EGY FIATAL EMBERRŐL SZÓL,
AKI MÉG MAGA SEM TUDTA, HOGY iSTEN LELKE VELE VAN.

Egy tanulságos történet, amit érdemes elolvasni

Sándor olyan srác volt, aki tényleg meg tudott őrjíteni.
Mindig jókedvű volt és mindig tudott valami pozitívat mondani.
Ha valaki megkérdezte, hogy, hogy van, azt válaszolta:
"Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem." Született optimista volt.
Ha valamelyik ismerősének rossz napja volt, Sándor azt mondta neki, hogy
a Helyzet pozitív oldalát kell néznie.
Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és
azt mondtam:
Ezt egyszerűen nem értem. Nem gondolkozhatsz mindig pozitívan.
Hogy csinálod ezt?"
Sándor azt válaszolta: "Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak:
Két lehetőséged van.
Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni.
Minden alkalommal,ha történik valami, magam választhatok, hogy
elszenvedője legyek a helyzetnek, vagy tanuljak belőle.
Minden alkalommal, ha odajön valaki hozzám, hogy panaszkodjon,
elfogadhatom a panaszkodását vagy felhívhatom a figyelmét az élet
szépségeire. Én a pozitív oldalt választottam."
"Jó, rendben, de ez nem olyan egyszerű." szóltam közbe.
"De, egyszerű." - mondta Sándor, "az élet csupa választási lehetőségből
áll. Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben.
Választhatsz, hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod. A
mottóm: te döntöd el, hogy hogyan éled az életed."
Elgondolkoztam Sándor szavain. Rövid idővel később elhagytam a Vagon
gyárat, hogy önálló legyek.
Szem elől tévesztettük egymást, de gyakran gondoltam rá, ha úgy
döntöttem, hogy élek. Néhány évvel később megtudtam, hogy Sándor súlyos
balesetet szenvedett.
Leesett egy kb. 18 méter magas toronyról. 18 órás műtét és sok hetes
intenzív ápolás után Sándort elbocsátották a kórházból fémtámaszokkal a
hátában.
Mikor meglátogattam, megkérdeztem, hogy érzi magát.
Azt válaszolta: "Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem.
Szeretnéd látni a sebemet?"
Lemondtam róla, de megkérdeztem, hogy mi játszódott le benne a baleset
pillanatában.
"Nos, az első, ami átsuhant az agyamon az volt, hogy a lányom - aki pár
hét múlva jön világra - jól van-e? Mikor pedig a földön feküdtem,
emlékeztem, Hogy két lehetőségem van: választhattam,hogy élek vagy
meghalok."
"Féltél? Elvesztetted az emlékezeted?" akartam tudni.
Sándor folytatta: "Az ápolók valóban jó munkát végeztek. Végig azt
mondogatták, hogy jól vagyok. De mikor begurítottak a sürgősségire,
láttam az orvosok és nővérek arckifejezését, ami azt jelentette: 'Halott
ember.' És tudtam, hogy át kell vennem az irányítást."
Mit csináltál?" - kérdeztem tőle.
Nos, mikor egy felvételis nővérke hangosan megkérdezte, hogy allergiás
vagyok-e valamire, igennel válaszoltam. Az orvosok és nővérek csöndben
várták a válaszom. Mély levegőt véve visszaordítottam:
'A gravitációra!'
Mialatt az egész csapat nevetett, elmagyaráztam nekik: az életet
választottam. Tehát úgy operáltak meg,mintha élő lennék és nem halott."
Sándor a tehetséges orvosoknak köszönhetően maradt életben, de csodálni
való hozzáállásával is.
Tőle tanultam meg, hogy mindennap lehetőségünk van választani, teljes
életet élni. Hozzáállás kérdése minden. Ezért ne aggódj amiatt, mi lesz
holnap. Mindennap van elég, ami miatt aggódhatsz . És a ma az a holnap,
ami miatt Tegnap aggódtál."
Most szabadon választhatsz két lehetőség között:

Válasz

Kováts Lajosné üzente 16 éve

Őszintén sajnálom, hogy ennyire picik lettek a betűk, szinte olvashatatlan.
Pedig nagy szeretettel készitettem Nektek.
Anutyi segitségét megköszönöm, és a következőnél alkalmazni fogom.

Válasz

Varróné Juhász Judit üzente 16 éve

Köszönöm szépen Ilike. Nagyon szép blogjegyzetet készítettél! :) Örülök, hogy olvashattam! :):)

Válasz

Kováts Lajosné üzente 16 éve

Köszönöm Magdika Megpróbálom. Hát itt próbáltam, de nem megy. De mégis sikerült, talán.

Válasz

Rné Magdi üzente 16 éve

Szia Ilike!
Segítek .
Amikor beteszed akkor a CTRL és az egér középső gombjával előre vagy hátra tudod kicsinyíteni vagy nagyitani a betűek.
Köszönöm ,hogy gondoltál rám.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

sajnos nagyon nehéz elolvasni

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Drága Ilikém. Én tényleg sajnos nem tudom elovasni, de gondolom, és köszönöm a szépet és a sok munkát
szeretettel
Ágnes

Válasz

Kováts Lajosné üzente 16 éve

Kedves Klub Társaim!
Elnézéseteket kérem, hogy ilyen apró betűkre sikeredett a bejegyzés.
Bocsánat.
Ili.

Válasz