Prohászka Béláné üzente 16 éve
Nagyon szép történet.
A 2. pedig soha nem lesz egyensúly, a biblia olvasása pedig nem old meg semmit, az nem segít rajtunk, ha bajban vagyunk
Varróné Juhász Judit üzente 17 éve
Drága Ilike! Nagyon szép ez a blogjegyzeted is, gratulálok hozzá. A kép is remek választás volt! Köszönet még a lenti kis történetért is! Puszillak! Judit
FÜLÖP REBEKA üzente 17 éve
Czeller Károly üzente 17 éve
pasztor istvav üzente 17 éve
Rákócziné Benkő Julianna üzente 17 éve
[Törölt felhasználó] üzente 17 éve
[Törölt felhasználó] üzente 17 éve
[Törölt felhasználó] üzente 17 éve
Szia Ilike.
Köszönöm, persze, hogy nagyon tetszik, mint mindig, nagyon szeretem olvasni a bejegyzéseidet.
Puszi Ágnes
Kováts Lajosné üzente 17 éve
MOST EGY MAI TÖRTÉNETET HOZOK, EGY CSLÁDRÓL!
GAZDAG?
Milyen nehezen mennek be az Isten országába azok, akiknek vagyonuk van.
(Lk 18,24)
Egy történetet hallottam egyszer egy férfiról, aki a végrendeletében
úgy határozott, hogy az utazási csekkjeit temessék mellé a koporsóba.
Nevetséges próbálkozás volt ez, amivel meg akarta cáfolni "a sírba
úgysem viheted magaddal" mondást. Ugyanakkor nehezen tudtam megérteni
Jézus megjegyzését a gazdagokról. Habár egyáltalán nem vagyok gazdag
ember, bizonyára sok olyan dologgal rendelkezem, amit Jézus luxusnak
ítélne. Sőt, felelőtlenség lenne lemondani anyagi javaimról, mert ha a
feleségemmel öregek és nyugdíjasok leszünk, akkor nem akarjuk a
gyerekeinket terhelni a pénzügyi nehézségeinkkel.
Bizonyos szempontból sok embert elszomorít ez az igeszakasz. De a
szövegkörnyezetből világosan kiderül, nem kell ahhoz nincstelennek
lennünk, hogy bejussunk a mennyek országába. Ez a fejezet arról szól,
hogy jobban szeretjük-e a tulajdonunkat, a gazdagságot, mint az Urat.
Azt várja el tőlünk Isten, hogy segítsünk a rászorulóknak, miközben a
saját szükségünkről is gondoskodunk. Hogyan találjuk meg az egyensúlyt?
A hit, és a Biblia olvasása által soha ne felejtsünk Krisztusra
támaszkodni, akinek a vezetése örökké megbízható.
Kováts Lajosné üzente 17 éve
Kováts Lajosné üzente 17 éve
Varróné Juhász Judit üzente 17 éve
Köszönöm szépen Ilikém ezt a kedves kis történetet. Nagyon szép blogjegyzetet készítettél. Gratulálok hozzá! Puszillak!
Rákócziné Benkő Julianna üzente 17 éve
Tóth Zoltánné Erika üzente 17 éve
Rné Magdi üzente 17 éve
Köszönöm szépen .
Szeretem Fekete István írásait.
"Mise végére egészen bemelegedett a templom; majdnem otthonos lett, legalábbis így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte Hosszú Illés is - ugyanonnan -; bár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, hát inkább nem érezték volna."