2010. szeptember 12. vasárnap

2Krón 25,1-10.

1 Huszonöt éves korában lett király Amacjá, és huszonkilenc évig
uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Jehóaddán volt, Jeruzsálemből
származott. 2 Azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, de nem teljes
szívvel. 3 Amikor királyi hatalma megszilárdult, meggyilkoltatta azokat
az udvari embereket, akik levágták apját, a királyt. 4 De a fiaikat nem
ölette meg, mert így van megírva a törvényben, Mózes könyvében, amit az
ÚR megparancsolt: Ne kelljen meghalniuk az apáknak a fiakért, a fiaknak
se kelljen meghalniuk az apákért; mindenkinek a maga vétkéért kell
meghalnia! 5 Azután összegyűjtötte Amacjá Júdát, és felállította őket
családonként ezredesek és századosok vezetésével, minden Júdait és
benjáminit. Amikor besorozta őket húszévestől fölfelé, háromszázezer
válogatott kopjás és pajzsos harcképes embert talált köztük. 6
Azonfelül Izráelből százezer vitéz harcost fogadott zsoldjába, száz
talentum ezüstön. 7 Elment azonban hozzá az Isten embere, és ezt
mondta: Ne induljon el veled, ó király, Izráel serege, mert nem lesz az
ÚR Izráellel, az efraimiakkal. 8 Hanem menj magad a harcba, viselkedj
bátran, különben elbuktat téged Isten az ellenség előtt, mert az
Istennek van ereje ahhoz, hogy megsegítsen, vagy elbuktasson. 9 Amacjá
ezt kérdezte az Isten emberétől: De mi lesz azzal a száz talentummal,
amit az izráeli csapatnak adtam? Az Isten embere így felelt: Tud az ÚR
neked annál többet is adni! 10 Az Efraimból érkezett csapatot
különválasztotta tehát Amacjá, hogy menjenek haza. Ezek nagy haragra
gerjedtek Júda ellen, és lángoló haraggal tértek haza.

                         ANNÁL TÖBBET IS

Amacjá ezt kérdezte az Isten emberétől: De mi lesz azzal a száz
talentummal, amit az izráeli csapatnak adtam? Az Isten embere így
felelt: Tud az Úr neked annál többet is adni! (2Krón 25,9)

A házunk már feleannyit sem ér, mint amikor megvettük. Sok más emberhez
hasonlóan mi is érezzük a bőrünkön, amit hivatalosan globális gazdasági
válságnak neveznek. Éveken át dolgoztunk és takarékoskodtunk, s most rá
kell jönnünk, hogy amit a jövőnk biztosításának hittünk, az nagyon
keveset ér.
A Biblia megmutatja, hogy az emberi tervekben való bizodalom nem
újdonság. Amacjának például új királyként ijesztő akadályokkal kellett
szembenéznie, így hát megvásárolta a segítséget, hogy ellenségeivel
szembe szegülhessen. Így elég önbizalmat érzett ahhoz, hogy csatába
induljon. Isten prófétája azonban elmagyarázta neki, hogy a csaták
megnyerése nem a hadseregeken, hanem egyedül Istenen múlik.
Én is ugyanezt a leckét tanulom. Azok a kis előnyök, melyekre földi
javaink használatával teszünk szert, miközben hadat viselünk a
körülményeink ellen, semmik ahhoz képest, amit Isten adhat nekünk.
Amacjához hasonlóan sokan befektetésüknek újra meg újra földi,
tapintható és azonnali megtérülését akarják látni. Amit Isten ígér, az
nem kézzel fogható, de nagyságrendekkel értékesebb.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy ígéreteidben bízva tekintsünk a jövőbe.
A mi Urunk, Jézus Krisztus által.

Ámen.