Jézus beáll a bűnösök sorába. Ő, aki soha nem követett el bűnt, magára veszi a mi bűneinket, és ezzel tulajdonképpen megkezdi kereszthordozását, vállalja helyettünk a büntetését. - - „Abban az időben: A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János - e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek benneteket. De eljön, aki hatalmasabb nálam, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Ekkor történt, hogy amikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy galamb. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” ( Lk 3,15 - 16.21 - 22 ) - Az egész földi életünket meghatározó adottságokon és tulajdonságokon túl, az lehet a mi legfőbb és legdöntőbb jellemzőnk, hogy Isten gyermekei vagyunk. Hogy nem csak egy földi apának és anyának vagyunk a gyermekei, függetlenül attól, hogy hány évesek vagyunk, hanem a világteremtő, örökkévaló, élő Istennek is a gyermekei vagyunk. Mi nem csupán testből és vérből vagyunk, hanem Isten adott belénk lelket, s ezért tartozunk Hozzá is, és vagyunk az Ő gyermekei is! Ennek az öröme beragyoghatja ezt az új évünket, életünket is. Bármi történhet velünk és körülöttünk, újra meg újra belekapaszkodhatunk Istenbe, aki soha nem hagy magunkra, mert mi a gyermekei vagyunk! Mondjátok Testvérek, lehet ennek nem örülni? De, miért látszik ez az öröm annyira ritkán rajtunk? Nem kellene mindennap hálát adni? Isten gyermekének lenni nagy ajándék, mert nemcsak testi, hanem lelki értelemben is van egy családunk. Tartozunk valahová, tartozunk valakikhez. De nagyon nem mindegy, hogy kihez. Ha azt mondjuk, hogy Isten gyermekei vagyunk, akkor ezt Isten és egymás iránti szeretetünkkel be is kell bizonyítanunk! - Őrizzük meg a keresztségkor kapott kegyelmet! Őrizzük meg az egységünket a mennyei Atyával, a Fiával Jézus Krisztussal, és a Szentlélekkel. Különösen ma, de minden egyes nap köszönjük meg a Szentháromságnak azt, amit a szent keresztségben tett velünk. Legyünk hálásak a szüleinknek, hogy elvittek minket megkeresztelni, és mert a szent hitben neveltek minket. A szüleink teljesítették a keresztelésünk alkalmával tett ígéreteiket. Most rajtunk a sor, hogy mint Isten gyermekei, legyünk hűségesek Istenhez, egymáshoz, és ahhoz a közösséghez, ahová tartozunk. Jézus Krisztus megszületett, megérkezett közénk. Ő velünk van, és lesz a következő napokban is! Köszönjük!