A tájékoztató a Beregszászi Református Egyházközség honlapjáról származik (www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Beregi Egyházmegye/!

A Beregi Református Egyházmegye második közigazgatási területén (Beregszászi Járás) található gyülekezetek honlapjairól következnek a tájékoztatók!

MINDENKINEK FIGYELMÉBE AJÁNLOM A HONLAPOKAT FELKERESNI, MIVEL SOKKAL BŐVEBB KÉPET KAPHATUNK EGY-EGY GYÜLEKEZET ÉLETÉRŐL!

A Beregszászi Református Gyülekezet története

IV. Béla királynak 1241-ben, és V. Istvánnak 1271-ben kiadott kiváltság levele szerint ez idő tájt már virágzó egyházi élet lehetett Beregszász városában. Ám a római egyháznak későbbi romlottsága fogékonnyá tette a lelkeket az egyházjavítás nagy munkájára.

A kezdetek

A magyarországi reformáció két kimagasló alakja lett az itteni reformátusok vezetőjévé: Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton.



A város nagy része mindjárt elfogadta a reformáció tanait, és Kálvin követőivé szegődtek. Csakhamar elfoglalták az elnéptelenedett római katolikus templomot, s azt a református elveknek megfelelően meg is tisztították.



Kálmáncsehi Sánta Márton nevéhez fűződik az első zsinat összehívása (1552. december 1.) a kálvini tantételek helyes megvilágításba állítása céljából.

Templom

A beregszászi reformátusok 1689-ig a katolikus egyház templomát használták. Miután a reformátusok kiszorultak az addig használt templomból, 1715-ben királyi engedéllyel imaházat építettek a maguk számára. 1749-ben Kondor Boldizsár úgy döntött, hogy a gyülekezet számára harangot öntet. A harang 4 mázsás lett, melyre az anyagot innen-onnan gyűjtögették össze: repedt harangból, romlott mozsarakból, pálinkafőző üstökből. Mikor ez a Kaszonyban ülésező római katolikus papi bizottság fülébe jutott, azok Beregszászba készültek, hogy a harangot elkobozzák, és a használatát betiltsák. Azonban egy jólelkű atyafi időben figyelmeztette a polgárokat, akik még meg sem várva, hogy kihűljön a harang, kivétették a földből, szorgalmas munkával elkészítették a harang fakoronáját, és feltették a haranglábra. Mikor a bizottság a városba ért, a harang már a gyülekezet használatában állt.



Az 1775-ös helytartótanács engedélyével 1780-ban az imaházat felújíthatták, és tornyot is építhetett a gyülekezet.



Az 1924. évben építette át az egyházközség a két nagy emeletes épület között eltörpülő, régimódi, földszintes lelkészlakását. Ehhez nem volt elég anyagi fedezete, azonban az egyik helybeli téglagyárossal sikerült előnyös szerződést kötnie. A város központjában fekvő, üzleti szempontból elsőrendű helyen lévő régi lelkészlakás helyett egy emeletes épületet építtetett, melynek emeleti része a lelkésznek szolgált lakásul, a földszinten lévő üzlethelyiség 35 évi haszonélvezete pedig az építtetőnek térítette vissza költségeit. Így a lelkész korszerű, új lakást kapott, és 35 év eltelte után az egyház egy üzletileg jövedelmező objektumnak is tulajdonosa, s haszonélvezője lett.



Az Osztrák-Magyar Hadvezetőség a háború vége felé elrendelte a harangércek és vörösrézanyagok beszolgáltatását. A beregszászi gyülekezet templomának tornyából a három harang közül elvitték a két kisebbet (a legnagyobb 8,5 mázsás volt), s a harangokon kívül elrendelték a torony rézlemezes tetőzetének elvitelét is. A lebontásra a hadvezetőség a maga embereit küldte, akik 1918. május 2-án hozzá is láttak a munkálatokhoz. Bontás közben az eléggé korhadt tetőszerkezet s a kiszáradt fazsindely kigyulladt, a faburkolatú mennyezet beomlott, maga alá temetve az 1904-ben épült 24 változatú orgonát és a templom belső berendezését. Egyedül az Úrasztalát sikerült kimenteni. A hőségben kiolvadt a harangot tartó fül is: a harang a mélységbe zuhant és megrepedt.


              
Az egyházközség életét nehezítette az is, hogy Kallós Tivadar lelkipásztor 1919 tavaszán, 43 évi hűséges szolgálat után meghalt, s így a gyülekezet vezető nélkül maradt. A megüresedett lelkészi állást Szutor Jenő nagylónyai lelkipásztor foglalta el 1920. február 1-jén (eleget téve a gyülekezet meghívásának), aki a háború alatt itt segédlelkészkedett. A templomát vesztett gyülekezet az állami főgimnázium tornatermében talált ideiglenes menedéket.



A gyülekezet 5 holdnyi szőlőjét az 1921. évben Isten olyan csodálatos terméssel áldotta meg, mely által jelentős összeg gyűlt össze a templomépítéshez. 1929 őszére sikerült befejezni az építkezést: a vasbeton mennyezetet, a karzatokat, a padlót, a közlekedők keramitlappal való burkolását.



Az elhamvadt orgonát a jägendorfi Rieger cég pótolta 24 változattal. 1921-ben a lezuhant és összetört harangot átöntötték, s ehhez még két újabb harangot öntete az egyház Egry Ferenc kisgejőci, jóhírű harangöntödéjében.



1929-ben végre sor kerülhetett a templom felszentelésére. 

Énekkarok

Négy énekkar működik a gyülekezetben Ladányi Katalin kántor vezetésével: ifjúsági leánykórus (1995-ben alakult), gyermekkórus, férfikórus (Dalárda, 1864 körül alakult), illetve a kamarakórus. Főleg egyházi énekeket énekelnek, de a klasszikus zeneszerzők műveitől sem zárkóznak el.

Ezen kívül a Hajnalcsillag ifjúsági együttes, fiatalos, moder énekekkel, hangszerkísérettel énekel.

Az Antal házaspár szintén hangszeres kísérettel énekel dicsőítő énekeket.

Gyülekezeti élet

Gyülekezetünkben a szolgálatokat három fő irányba végezzük:

1. Gyermekek

2. Ifjúság

3. Felnőttek között.

A gyülekezet egészében és így a felnőttek között is Taracközi Ferenc vezető lelkész szolgál.

 Az ifjúság alkalmait Maksai Attila szervezi, Olasz Tímea, tanár-hitoktató segítségével.

A gyermekmunkát Taracközi Marianna lelkész koordinálja, hat hitoktató segítségével.

Kiváltsága a városnak, hogy az egyetlen magyar nyelvű főiskola Kárpátalján itt működik (KMTF). Ezért a gyülekezet a 2005-ös év óta főiskolai lelkészi státuszt tart fenn. A főiskolai lelkész Kacsó Géza, aki minden hónap első keddjén tart istentiszteleti alkalmat, ezen kívül különböző közösségi alkalmak szervezésével igyekszik Isten Igéjét hallhatóvá tenni a főiskolán.

Diakónia

Gyülekezetünk diakóniai szolgálatát diakóniai bizottság koordinálja.

Bizottság elnöke: Ladányi Katalin

Bizottsági tagok: Homoki Albert, Szatmári Károly, Debreceni József

Főállású diakónusunk: Fenyvesi Zoltán

A diakóniai szolgálat végzésénél fontosnak tartjuk, hogy ne csak szociális tevékenységgé redukálódjon segítségnyujtásunk, ezért igyekeztünk párhuzamban a fizikai segitséggel lelki táplálékot is nyújtani. Ezért a célirányos diakóniában (egyedülállók, nagycsaládosok, betegek, gyerekek, stb.) részesülők számára különböző közös alkalmakat tartunk (idősek délutánja, nagycsaládosok délutánja, családosok délutánja stb.) Valamint a diakónus fő feledatai közé tartozik a célirányos családlátogatás.

Következő diakóniai segítségnyújtást végez gyülekezetünk:

1.szeretet-konyha

2. mosoda

3. egészségügyi segítségnyújtás (gyógyszer, gyógykezelés)

4. téli tüzelő

5. nagycsaládosok programja (társszervezet Dorcas)

6. nagyis program (társszervezet Dorcas)

Isten kegyelméből 28O személy részesülhet gyülekezetünk segitségében

A gyülekezethez tartozó intézmények

A Kálvin nyomda az Egyházkerület igényeit igyekszik kielégíteni nyomtatványaival (hittanfüzetek, kisebb könyvek stb.).


Az Iratmisszió evangéliumi témájú felnőtt és gyermek könyveket igyekszik eljuttatni a KRE gyülekezeteibe.

http://www.parokia.hu/template1.php?id=650#top

A KRE kerületi lapját, a Küldetést is az Iratmisszió terjeszti.

http://www.reformatus.com.ua/index.php?mutat=kuldetes

Könyvesboltunk a város központjában áll rendelkezésére minden kedves vásárlónak.


Gyülekezeti újságunk az Új Szeretet nevet viseli. Havonta tudósít az egyházközségünkben zajló alkalmakról. Az evangélium széles körű hirdetését szolgálja.



A Sámuel Alapítvány az árva és elhagyott gyermekeket karolja fel, segíti szerető családhoz.

http://www.reformatus.com.ua/lap/samuelalapitvany/index.php?m=aktualitas&a=show&t=

A Sion Rádióstúdió 2001.decembere óta sugározza adásait a megyei rádió hullámhosszán, illetve 2005 óta a miskolci Európa Rádiónak is készít adásokat.

http://www.refradio.eu/radio/sion