A tájékoztató a Beregújfalui Református Gyülekezet honlapjáról származnak (www.reformatus.com.ua) /Kárpátalja-Beregi Egyházmegye/!

A BEREGÚJFALIU REFORMÁTUS GYÜLEKEZET

Gyülekezet története

A XIV. századtól a munkácsi uradalom jobbágyfaluja volt. Mivel határában hatalmas erdőségek voltak, lakossága igen nagy mértékben foglalkozott sertéstenyésztéssel. Az egyház ládájában ma is őriznek egy 1620-ban kelt levelet Bethlen Gábortól, aki mintegy 100 hold erdőt adományozott "újfalusi szegény jobbágyainak".
A reformáció szelleme korán megérintette a falu népét, hiszen Beregszászon 1552-ben református zsinat volt. 1595-ben a Beregi Egyházmegye anyaegyházai között találjuk. Első lelkészének - bizonyos Jánki nevű prédikátornak - a nevét csak 1645-ből ismerjük. 1653-ban Debreceni János, 1709-ben Csekei Miklós vezette az egyházat. Közben Báthory Zsófia itt is elvette a templomot, iskolát, parókiát. A XVIII. Században a kerületi jegyzőkönyv szerint anyaegyház. 1765-ben Tamáska Pál a lelkésze, aki elkezdte az anyakönyvet vezetni abban a könyvecskében, melyet "…1765-dik Esztendőben Vött az Ekklesia Tizenkét Polturákon…" ez a kisméretű könyvecske, mely 1765-1790 között tartalmazza a beregújfalui gyülekezetben megkereszteltek, megesketettek és meghaltak nevét - csodálatos módon elkerülte a szovjet-kommunisták egyházi és nemzeti múltunk dokumentumait megsemmisíteni akaró gonosz szándékát.
1786-ban folyamodott az egyház templomépítési engedélyért: "Templomunk olyan vagyon, amely is más sorvadt félben vagyon és oly kicsiny, hogy midőn isteni szolgálatot tészünk fele sem fér be közülünk beléje " 1792-ben épült fel a templom, 1769-ben készült harangláb mellé. Jelenlegi templomunk 1829-1848 között épült. 1852-ben szentelték fel. Legutolsó felújítása 2002-ben történt. Ma is használható orgona 1889-ből való, Dukász Endre készítette, amelyről a szerződés ma is megtalálható az eklézsia levelesládájában.
Beregújfalu igazi végvár, nyelv- és valláshatár. Északi és keleti szomszédai ukrán (ruszin) falvak, melyek lakói pravoszláv, esetleg görög katolikus vallásúak. Ennek ellenére a beregújfalui magyarokban erős a hit és a magyarságtudat. Éppen az elnyomás következtében a kettő erősíti egymást.
A falu lakossága 1991-ben 2018 fő, ebből magyar1614, a református gyülekezet 1200 lelket számlál. Jelenlegi kurátora Molnár István, lelkipásztora Halász Dezső.
1944-ben innen is elvittek 3 napra 139 magyart, akik közül 45-en nem jöttek vissza. A templomkertben márványtábla őrzi nevüket és hirdeti, hogy szeretteik szívében él emlékezetük.
Vaskerítéssel övezett kertben áll az 1828-52 között épült templom. Kertjében a II. Világháború ás az elhurcoltak emlékműve. A hajó elé épített torony háromszintes, ívelt ablakokkal, felső párkányba épített órahellyel. Falát félkör alakú ablakok törik át, két végén faragott faoszlopok tartják a karzatokat. Neoklasszicista orgonája van. A Mózesszék fényezett fa, baldachinos támlarésszel, amelyet fehérre festett gótikus, liliomos ívek díszítenek. Az 1900-as évek elején a háborús rendelet értelmében a nagyobbik harangot be kellett szolgáltatni. 1923-ban vették a ma is meglévő harangot.
Írásos bizonyíték szerint 1709-ben már állt parókia Beregújfaluban, hiszen II. Rákóczi Ferenc töltött benne két éjszakát, amikor ezen a területen vadászott. Ez a parókia valószínűleg 1825-ig állt fenn, amikor is lerombolták. 1861-ben építették újjá a lelkészlakást, melyet a II. világháború után, a rendszerváltozás következtében elvettek a gyülekezettől. 1996-tól megkezdődött egy új parókia építése, mely ma már lakható.

Gyülekezeti élet

A községben 2000-en laknak, ebből 1320-en reformátusok, akik gyülekezetünk tagjai. A vasárnapi istentiszteleten átlagosan 230-en vesznek részt, a hétköznapi alkalmakat pedig átlagosan 85-en látogatják. Gyülekezetünkben két hitoktató tanítja az iskoláskorú gyerekeket.
A gyülekezet lelkipásztora Halász Dezső.