Világos a magyarázat. Valószínűleg tartom, hogy legtöbben a testvérek is maguktól rájöttek és tudják. Az első esetben személyes sérelemről volt szó és ott nincs harag, nincs helye sértődékenységnek. Ebben az esetben viszont Isten dicsőségéről volt szó. Ezek az emberek nem Gedeont szidták, végső soron Istent gyalázták, mert Isten megígérte, hogy kezetekbe adom őket. Erre Gedeon emlékezteti is őket. És ezek után mondják: majd, ha az megtörténik ? mert hátha mégsem! És ha mégsem győződ le őket, azok visszajönnek, és nekünk jó pont lesz az, hogy nem segítettünk titeket.
Érzékeljük ezt a gonosz számítást, és hogy milyen Isten-gyalázás van emögött? Ó, az Isten mondhat, amit akar. Nektek állítólag azt ígérte, hogy kezetekbe adja, és ha nem? Hátha Isten nem mond igazat. Hátha Isten gyengének bizonyul ebben az összeütközésben. Sosem lehet azt tudni.
Ez a két város nem kötelezi el magát Isten és Isten népe mellett. Ez a két város tulajdonképpen kizárja magát az Isten népe közül. Nem fognak össze azokkal, akik értük és helyettük is harcolnak abban a bizonyosságban, hogy az az Isten, aki eddig ezt a nagy szabadítást adta, ettől a maradék seregtől már biztos meg fog minket szabadítani, de egyébként is megígérte. Tehát Gedeonékkal együtt bízunk Őbenne és hisszük, hogy igazat mondott. Nem. Hanem minden bizonytalan, Isten is bizonytalan, az Ő ígéretei is. Egyébként is kell az a kenyér nekünk is, miért adnánk oda idegeneknek? Idegenek? Nem testvérek?
Ugyanez történik a másik várossal is, amit visszafelé szintén megbüntetnek.
Ha személyes sérelem éri Isten gyermekét, akkor nincs határa a megbocsátásnak, a tűrésnek, a szelídségnek. De ha Istent gyalázza valaki, akkor az Isten-gyalázó bűn önmagában hordozza a büntetését. Annak következménye lesz előbb vagy utóbb.
Van olyan, hogy egy életen át gyalázhatja valaki Istent, annak a legszörnyűbb következménye maga a kárhozat. Mert aki Isten nélkül tölti ezt a földi életet, az Isten nélkül marad halála óráján is, meg utána is. És az Isten nélküli létet nevezi a Biblia kárhozatnak. Abba Isten nem belelöki az embert büntetésből, hanem ebbe az állapotba születünk bele. Innen akar kimenteni bennünket Isten.
A János evangéliuma 3. részének az utolsó versében olyan élesen fogalmazza a Szentírás: ?Aki hisz a Fiúban, örök élete van annak, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak (Jézusnak), az Isten haragja marad rajta.?
Mi mint lázadók jövünk a világra. Az Isten haragja alá születünk. Az Isten haragját vette le rólunk Jézus Krisztus. Aki ezt hiszi, és kijön onnan, és hisz a Fiúban, annak örök élete van. Aki azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Isten nélkül akar élni, az ott marad az Isten haragja állapotában.
Ennek a két városnak a magatartása komoly figyelmeztetés a számunkra. Mert nekik is felkínálta Gedeon által Isten, hogy részt vehetnek ebben a szent harcban, hogy valami kicsivel ők is hozzájárulhatnak, és ezzel kifejezésre juttathatják, hogy ők is az Isten népének a nagy családjához tartoznak. De ők kivonták magukat ebből. Ők nem. Ők magukban kifőzték, hogy mi az, ami biztos lesz. Nem kötelezik el magukat sem Isten, sem az Ő népe mellett. És ennek feltétlenül következménye lesz.
Isten nekünk is sokszor felkínálja kegyelmét, és mint kegyelmet nyert hívőknek is, sok-sok ajándékot felkínál. Kapva kapnunk kell mindig ezen. Aki vonakodik, aki megveti, az megtapasztalja, hogy az elfogadott kegyelem az új élet, a visszautasított kegyelem az ítélet. És ?elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghalnak, és utána az ítélet.? (Zsid 9,27).
Ezt a három példát szerettem volna kiemelni ebből az igéből. Gedeon nem alkudott meg az ellenséggel. Boldog az a hívő, aki nem alkuszik meg a bűnnel, a bűneivel soha. Gedeon egy ilyen helyzetben is félre tudott állni, hogy Isten és az Ő ügye legyen nagy, és a többiek érdekében tudjon cselekedni. Aki azonban megátalkodottan szembehelyezkedik Istennel, az önmagára zúdítja Isten igazságos ítéletét.
Kapcsolódó hírek:
Útmutató magyarázat,,( Szombat )
Szép estét
Napi evangélium ( Szombat )
Süketeknek vissza adta halást,,