A napba öltözött asszony és a sárkány. Mihály harca a sárkánnyal. a dühöngő fenevad.
(Jelenések könyve 12. - 13. fejezet)

Ezután nagy jelet láttam az égen: egy asszonyt, aki a napba volt öltözve, és akinek lába alatt volt a hold, fején pedig tizenkét csillagból korona, Az asszony várandós volt, és nagy kiáltozással vajúdott. Más jelet is láttam az égben: nagy vörös sárkányt, akinek tíz szarva volt, hét fején hét korona, és a csillagok egyharmadát vonszolta maga után. És akkor a földre vetette a csillagokat, majd a vajúdó asszony elé állt, hogy születő fiát felfalja. Az asszony megszülte a fiút, aki majdan vasvesszővel legelteti a nemzeteket, de Isten azonnal felragadja királyi székéhez. Az asszony pedig elfutott a pusztába, ahol Isten készített neki helyet. Azután Mihály és angyalai összeütköztek a sárkánnyal és annak angyalaival, viaskodva vívtak egymással az égben, és Mihály seregei diadalmaskodtak. A nagy sárkányt, azt a régi kígyót, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, aki mind az egész föld kerekségét megtéveszti, levetették a földre angyalaival együtt. És nagy szózat hallatszott az égből: "Most jött el az üdvösség, az erő és az Isten országa, a Krisztus hatalma; mert a vádlót levetették, és legyőzték a Bárány vérével." Ezután láttam, hogy egy fenevad jön elő a tengerből, hét feje volt és tíz szarván tíz korona, fejeire káromló nevek voltak írva. Teste a párduchoz hasonlított, lába, mint a medvéé; szája, mint az oroszlán szája. Hatalmát és királyi székét a sárkánytól kapta. És láttam, hogy az egyik feje halálosan megsebesült, de meggyógyult mégis. Ezért az egész föld csodálta és követte a fenevadat. Szájával Istent káromolta, nevét és sátrát és mindazokat, akik a mennyben vannak, szidalmazta. És a föld minden lakosa imádta a fenevadat. Akinek füle van a hallásra, hallja! Ha valaki fogságba visz valaki mást, maga is fogságba jut; ha valaki fegyverrel öl, maga is fegyver által hal meg. Ámen!