Figyeljétek meg az Apostolok cselekedetei második fejezetében, hogy Péter különlegesen vonatkoztatja ezt Jézusra. ApCsel. 2, 25-32: 
(25-26) "Mert Dávid azt mondja Őróla: Magam előtt láttam az Urat mindenkor, mert Ő nekem jobb kezem felől van, hogy meg ne tántorodjam. Annak okáért örvendezett az én szívem, és vigadott az én nyelvem, annak felette az én testem is reménységben nyugszik." Figyeljétek meg, hogy Dávid az Ószövetségben dicsőséget mond, Péter nyelvet mond, tehát ez azt jelenti, hogy a nyelvem a dicsőségem. Tehát a nyelv azért adatott, hogy elsősorban Istent dicsőítsük vele.(27-28) "Mert nem hagyod az én lelkemet a sírban, és nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. Megjelentetted nekem az életnek útjait, betöltesz engem örömmel a te orcád előtt." A feltámadásról szóló versek. Péter magyarázza ezeket a szavakat.
(29) "Atyámfiai férfiak, szabad nyilván szólnom ti előttetek Dávid pátriárkáról, hogy ő megholt és eltemettetett, s az ő sírja mind e mai napig nálunk van." Más szavakkal; nem Dávidról szól ez, mert az Ő teste rothadást látott.
(30-32) Próféta lévén azért, és tudva, hogy az Isten neki esküvéssel megesküdött, hogy majd az ő ágyékának gyümölcséből támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyeztesse az Ő királyi székébe. Előre látván ezt, szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az ő lelke nem hagyatott a sírban, sem az ő teste rothadást nem látott." Látjátok, milyen világos: Jézus teste sírban nyugodott, a szelleme és a lelke pedig leszállt a Seolba. Ezt megtaláljuk nagyon világosan az Efézusi levél negyedik fejezetében a 9. versben. Pál idézi itt a 8-as versben a 68-as Zsoltárt, és azt mondja: "Efézus 4,8: Ez okáért mondja az írás: Fölment a magasságba, foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek." Ez nagyon világos mondat. Jézus nem ment föl a mennybe addig, amíg előbb le nem szállt a pokolba, a Seolba. Az 1Péter 3-ban újra utal erre az igazságra az Ige. 1 Péter 3, 18-19: "Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen, megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén szellem szerint. Amelyben elmenve, a tömlöcben levő lelkeknek prédikált." "Megeleveníttetvén szellem szerint": az angolban ez nem a legmegfelelőbb fordítás. A görögben nincs nagy betű, (a magyarban sem). Itt nem a Szent Szellemről van szó - ez az angol fordító megjegyzése -, hanem egy párhuzam szerepel az eredetiben. Tehát a megfelelő fordítás: "hogy minket Istenhez vezéreljen, megölettetve testben, megeleveníttetvén szellemben". Egy hatalmas igazság van itt, hogy Jézus megeleveníttetett szellemben, mielőtt feltámadt a sírból. Az Ige megkülönbözteti a két állapotot, azt mindig láttam; de mostanáig nem láttam, hogy a vége mennyire különbözik. Meghalt testben, elválasztatott szellemben a bűn miatt, leszállt a Seolba, és amikor a munkáját ott befejezte, akkor megeleveníttetett szellemében. Azután feltámadott a halálból. Ámen!