Zsolt 8.

1 A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Dávid
zsoltára.
2 Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen
is megmutattad fenségedet!
3 Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat
ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.
4 Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat,
amelyeket ráhelyeztél,
5 micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy
gondod van rá?
6 Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal
koronáztad meg.
7 Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél:
8 a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is,
9 az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.
10 Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!

                           BIZTONSÁGBAN

Micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy
gondod van rá? (Zsolt 8,5)

Fiatal koromban mindig félelmet éreztem, amikor az éjszakai égbolton a
csillagok végtelen kiterjedését néztem. Kíváncsi voltam, mi tartja őket
a helyükön, és mi történne, ha az a titokzatos erő hirtelen eltűnne.
Tudva, hogy még a legnagyobb űrtávcső is csak parányi részét képes látni
a mérhetetlen világmindenségnek, kicsinynek és jelentéktelennek éreztem
magam, mint egy porszem a számtalan bolygó és csillag között.
Aztán egy nap valaki beszélt nekem Istenről, aki "hatalmas szavával
hordozza a mindenséget" (Zsid 1,3). Ez megnyugtatott. Éreztem, hogy
ugyanez az erős kéz engem is biztonságosan tart. Megtudtam, hogy Isten
elküldte Jézust, aki az én bűneimért halt meg, - és már nem is éreztem
jelentéktelennek magam. Ha csak én - vagy bárki más a milliárdnyi ember
közül - az egyetlen ember lettem volna a földön, Krisztus azért az
egyért is meghalt volna. Ő úgy szeret minket, mint egyetlen gyermekét.
Csak a tükörbe kell néznünk, hogy meglássuk Isten szeme fényét. (Zsolt
17,8)
A csillagos égbolt ma már nem félelmet gerjeszt bennem, hanem hódolatot
Isten iránt, akit az egek sem fogadhatnak be. Ez a hatalmas Isten mégis
a szívemben lakozik, és meghallja mindennapi imámat.

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy a világmindenség mérhetetlensége
ellenére te mindnyájunkkal törődsz.

Ámen.