EGYESÜLT A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ

 Indulás! [2009-05-21]

A Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinatának és hálaadó ünnepének előestéjén, május 21-én áldozócsütörtöki istentiszteletet és koszorúzást tartottak a debreceni egyetemi templomban.
Püski Dániel egyetemi lelkész köszöntőjében elmondta: ez az első istentisztelet a templomtérben azóta, hogy a református egyház 2006 végén visszakapta az épületet az államtól. Az egyetemi gyülekezet egyelőre az épület más helyiségét használja alkalmai megtartására. A templom alapkövét 1939-ben tették le, de a háborúban megsérült épületet a gyülekezet csak rövid ideig használhatta, mert az 1970-es években államosították, és az egyetem média- és újságtára kapott benne helyet.
Csomós József tiszáninneni püspök a Mk 4,30–41 alapján elmondott igehirdetésében arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Alkotmányozó Zsinat a megérkezés vagy az elindulás napja-e. A választ számára áldozócsütörtök, a mennybemenetel napja adta meg, amely bár a Fiú számára megérkezés az Atyához, de a tanítványok számára a missziós küldetés kezdete. „Nem megérkeztünk Debrecenbe, hanem elindulunk Debrecenből a Kárpát-medencébe. Nem azért, mert kedvünk van hozzá, nem azért, mert ez lenne a munkánk vagy a szívünk vágya, hanem azért, mert ez a küldetésünk!” – fogalmazott az igehirdető.
A gyülekezet az istentisztelet után az egykori Reformáció, most Egyetem térre vonult, ahol megkoszorúzta a magyar reformáció négy nagy alakjának, Huszár Gál nyomdásznak, Komáromi Csipkés György teológusnak, Méliusz Juhász Péter püspöknek és Szenci Molnár Albert zsoltárfordítónak a szobrát.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Elkezdődött! - Debrecen újra történelmi pillanatokat él át [2009-05-22]

„Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”


A magyar reformátusság történelmi pillanata


128 év után ismét egyházjogi egységbe forrnak a Kárpát-medencei magyar református egyházak.

2009. május 22-e egy olyan dátum, amely kitörölhetetlen lesz a történelemkönyvekből. A trianoni békeszerződés által szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai újra egy egységet alkotnak, ezt közös Alkotmány elfogadásával fejezik ki. Pénteken délután négy órakor egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja, így köszöntik az egységet.

Bölcskei Gusztáv, az ünnepnek otthont adó házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke családegyesítéshez hasonlította magyar reformátusság május 22-ei ünnepét.

„Ebben a szóban benne van, hogy mi magyar reformátusok mindig egy családhoz tartozónak vallottuk magunkat. Átéltük az elmúlt évtizedekben, mit jelent csonka családként létezni, de magunk mögött hagyjuk a szétszakítottság évtizedeit és kinyilvánítjuk, hogy egy családnak tudjuk magunkat, annak minden
következményével együtt.”


Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke nagy erejű, szimbolikus lépésnek nevezete a reformátusság egységesülését, amely

„valóságos, és jelentős következményekkel járó tett a nemzet egysége szolgálatában.…a 20. században a határon túlra került magyar nemzetrészek egyházaira óriási teher és felelősség szakadt: templomaik szinte az egyetlen hely maradtak a magyar nyelv nyilvános, közösségi használatára, a magyarság megélésre. Hiszen a magyarokat – de a református magyarságot szinte teljes egészében – vallásuk eleve megkülönböztette a más vallású többségi nemzettől.
Ma a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata helyreállítja a Kárpát-medence református egyházainak szervezeti egységét. A magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű pozitív lépés, mint ez a mostani, amely nem csupán valamely szomszédos ország magyarságát érinti, hanem az összes magyar nemzetrészt a Kárpát-medencében, s szám szerint is milliókat.” –fogalmazott a köztársasági elnök.

Az újraegyesítő magyar református egyházi törekvéseket üdvözölték a nemzetközi egyházi szervezetek, így az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyházi Konferencia és a Református Világszövetség. A szervezetek áldást kívántak az egységes Magyar Református Egyházra.

A reformátusság hálaadó ünnepére 110 delegátus és több, mint 10 ezer résztvevő érkezik Debrecenbe, köztük ezrek a határon túlról. A Debrecenbe látogatók a szomszédos országokból hoznak magukkal egy-egy marék földet, amelyet a Kárpát-medencét szimbolizáló nagymedencében egyesítenek, és Debrecen városának ajándékoznak.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott, hogy a cívisváros számos jelentős történelmi esemény színtere volt, és a magyar reformátusság egyesülése nem is lehetne máshol, mint a kálvinista Rómában.

„A reformátusok május 22-ei egyesülése jelentőségében messze túlmutat azon, amit Debrecen a modern kori történetében megélt.”

Püspöki gondolatok Magyar Református Egyház egységesüléséről

Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke:

„Szétszakadozva nagyon rossz élni. Mi megtaláltuk a módját annak, amivel gyógyíthatjuk a mások által rajtunk ütött sebet. Tudomásul vesszük, hogy vannak, akik szeretnek minket és vannak, akiknek nem kellünk. Mi azokkal szeretnénk egységben lenni, akik elfogadnak minket.”

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke

„Május 22-én cáfoljuk azt, hogy a magyar széthúzó nemzet. Az egységesülésnek üzenete van a társadalom felé. Válasz a december 5-ei népszavazásra is, amikor a magyar állampolgárságról szavaztunk. Viszont ez nem országhatár és nem államberendezkedés lesz, hanem mi, mint Kárpát-medencei magyar reformátusság azt mutatjuk meg, hogy együtt vagyunk és egyféleképen gondolkodunk.”

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke

„Egyesülésünk lelki egység, családi egység, nemzeti egység, amely eltarthat a világ végezetéig is. Sok-sok csalódás után vagyunk, de most az egységesülés tőlünk függ. Az elsődleges egység a hitben való egység, és ez felülírja a fájdalmas múltat. „

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke:

„Megerősítjük a testvéri közösséget. Mi elsősorban a lelki és a hitelvi egységet mondjuk ki, de ehhez hozzátartozik az is, hogy nekünk Isten a magyar nyelvet ajándékozta, és azt a feladatot bízta ránk, hogy ezen a nyelven és ennek a népnek a közösségében hirdessük az evangéliumot.”


Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke

„Újabb lehetőséget kaptunk, újabb küszöb van, amire ráléphetünk. Ebben nem fogunk megbotlani, hanem új lehetőségeket ad, mert átlépjük. Nagyon sok csábítás van körülöttünk, sok ágaskodó erő szeretne szétfeszíteni minket. Nekünk ebben kell megtalálnunk, hogy hogyan lehet Jézus és egymás kezét is megfogni az ilyen
erőkkel szemben legyen holnapunk és jövendőnk.”

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke

„Mivel az egységben van az erő, a ránk bízott szolgálatot így még hatékonyabban végezhetjük el. Mindig is megvolt a lelki egységünk, ez most még határozottabban megjelenhet május 22-étől azáltal, hogy elfogadhatjuk a közös alkotmányt. A lelki egység egyházjogilag is megjelenhet, nemcsak a Kárpát-medencében élőkénél, hanem minden református embernél.”

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke

„Úgy gondoljuk, hogy ez nem csatlakozás, vagy nem csatlakozás kérdése, hanem egy Istentől kapott ajándéknak tekintjük, amely azokból a közös gyökereinkből táplálkozik, amit mi mindmáig megőriztünk. A Kárpát-medencei református egyházak nagy többségben magyar ajkúak és magyar érzelműek. Mi ehhez hozzákapcsolódva, ennek a jegyében veszünk részt a május 22-ei istentiszteleten és hálaadó ünnepen.”

Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke:

„Váljék természetessé az, hogy akiknek közös a hitük, a hitvallásuk, együtt rezdül a lelkük egy-egy felhangzó énekre, egy-egy mondatról ugyanaz jut eszükbe, azokat mesterségesen ne lehessen szétszakítani! Ennél sem kevesebbet, sem többet nem akarunk. Isten különleges ajándékának tarthatjuk, hogy azt, amiért sokan imádkoztak, kézzel foghatóvá válik május 22-én.”

Az Alkotmányozó Zsinat ülését követően a 13.30-kor induló református egyesítő menet szimbolikus körútjával kapcsolódnak össze a magyarországi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, erdélyi és partiumi reformátusok. A menet kb. 16 órára ér vissza a Nagytemplom elé, ahol ünnepi istentiszteleten adunk hálát az Egyházért és a közösségért.

A nap folyamán csaknem 60 iskolai, ifjúsági és gyülekezeti program szórakoztatja a megjelenteket, akik a Kossuth téren és környékén felállított sátrakban ismerkedhetnek a magyar reformátusság szociális, oktatási, missziói és kommunikációs tevékenységével.

Háttérinformációk:

Generális Konvent, a a Kárpát-medencei Református Egyházak közös képviseleti testülete.

A Kárpát-medencében hivatalban lévő egyházi vezetők és esperesek létrehozták a Generális Konventet. Ezt a testületet azzal bízták meg, hogy készítse elő azt az alapdokumentumot, amit alkotmánynak nevezünk. Ez kijelöli az együttműködés hosszú távú útját a különböző országokban élő magyar református egyházrészek között.

Az Alkotmány

A közös alkotmány hatálya
2.§ A Kárpát-medencei református egyházak a közös alkotmány elfogadásával fejezik ki egységüket. Az Alkotmány szabályoz minden olyan kérdést, amely az elmúlt évtizedekben történelmi kényszerűségből külön fejlődő részegyházak életében közös és egységes. Így szól a közös alkotmány az egyházról, a lelkipásztori szolgálatról és a közös liturgiáról.

Az Alkotmányozó Zsinat
Alkotmányozó Zsinat Debrecenben ünnepélyesen elfogadja az Alkotmányt. Ezt követően pedig elkezdődik a jogharmonizációs munka, amelynek folyamán mindenki a közeledés jegyében alakítja ki belső jogrendjét és a működési szabályzatát.
A Közös Zsinat tagjainak száma 120
Magyarországi Református Egyház 60 tag
Romániai Református Egyház 32 tag
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 10 tag
Kárpátaljai Református Egyház 8 tag
Szerbiai Református Keresztyén Egyház 6 tag
Horvátországi Református Egyház 2 tag
Szlovéniai Református Keresztyén Egyház 2 tag


Történeti áttekintés:

A magyar reformátusok több történelmi periódusban is megélték a kényszerű szervezeti széttagoltságot. A reformáció a Mohács után három részre szakadt országban terjedt el, ezért sokáig nem volt egységes szervezete az egyháznak, s azt csak, 1881-ben alkották meg. Akkor is alkotmányozó zsinatot tartottak, és a helyszín akkor is Debrecen volt, akárcsak most. Az egységes Magyar Református Egyház létrejöttével megerősödött folyamat többször komolyan megtört. A törések közül a legfájdalmasabb a trianoni döntést követő határátrendezés volt, amely újból szétszakította egyházunkat is. A magyar reformátusság a kényszerű szétszakítottság ellenére mindvégig megőrizte hitbeli és teológiai egységét. A trianoni béke aláírásakor tiltakozásként megkondultak a harangok. Most, 89 év után – 2009. május 22-én délután négy órakor - azt hirdeti a Kárpát-medence összes református templomának harangja: mi magyar reformátusok újra összetartozunk!


A részletes program és a térkép a melléklet programfüzetben található. További információk www.reformatus.hu, vagy www.majus22.org


Isten áldását kívánjuk minden újságíró és sajtómunkatárs munkájára!

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

 Egy marék föld - összetartozásukat fejezték ki a határon inneni- és túli magyarok. [2009-05-22]

Már reggel fél tízkor több ezren gyűltek össze Debrecenben a Nagytemplom előtti főtéren, hogy együtt ünnepeljék a Magyar Református Egyház egységét. A tér közepén elhelyezett Kárpát-medencét szimbolizáló medencében először a Magyar Református Egyház vezetői helyezték el azt a marék földet, amit magukkal hoztak. Majd a több ezres tömeg kezdte el a magával hozott földdel feltölteni a szimbolikus Kárpát-medencét. A határon túli magyarok honlapunk érdeklődésére elmondták, azért jöttek Debrecenbe, hogy kifejezzék összetartozásukat anyaországi testvéreikkel. A Kárpát-medence szinte minden pontjáról ünnepelni jöttek a magyar reformátusok.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

 Újra egységes a Magyar Református Egyház, elfogadták a közös Alkotmányt Debrecenben [2009-05-22]

Újra egységes a Magyar Református Egyház. A debreceni Nagytemplomban tizenegy óra után néhány perccel - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - elfogadták a Magyar Református Egyház alkotmányát. A zsinati tagok megfogalmaztak egy üzenetet is, amelyet délután négy órakor hirdetnek ki a Nagytemplom előtt és ekkor kondul meg egyszerre a Kárpát-medence összes magyar református templomának harangja is.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

 Megalakult az egységes Magyar Református Egyház - aláírták az Alkotmányt [2009-05-22]

Megalakult az egységes Magyar Református Egyház, miután az alkotmányozó zsinat tagjai pénteken délelőtt Debrecenben ellenszavazat nélkül elfogadták az Alkotmányt.

Az Alkotmányt a hazai református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki, partiumi és a magyararországi református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel.
A szlovákiai magyar református egyház nem csatlakozott az új szervezethez, de képviselői jelen vannak Debrecenben és kinyilvánították együttműködési szándékukat.
A zsinat döntésével lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.
A testület tagjait az esemény megkezdésekor Bölcsei Gusztáv, a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke üdvözölte, s bejelentette: Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke üzenetben köszöntötte az alkotmányozó zsinatot.
Az államfő szerint "a magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés", amely nem csak a protestánsok ügye, hanem a magyar nemzet egységét erősíti.
"A magyar nemzet egységének képviselete, (...), megőrzése (...) közös cél" - írta üzenetében Sólyom László.
Kósa Lajos polgármester Debrecen ajándékaként egy-egy, erre az alkalomra készített zászlót adományozott a Magyar Református Egyházat alkotó részegyházaknak.
A polgármester óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy Debrecen ad otthont az újraegyesítő zsinatnak, de feltette a kérdést: hol is lehetne másholt, mint a kálvinista Rómában?
"Az egységesülés értünk, a magyar reformátusságért van, de senki ellenére" - mondta Kósa Lajos.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke bejelentette: áldást kívánó levélben üdvözölte az alkotmányozó zsinatot a Reformátusok Világszövetsége, az Európai Egyházak Konferenciája és több testvéregyház Európából, Amerikából és Ázsiából.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-075

ÜZENET - Sem Trianon, sem december 5-e nem tudta szétzilálni közösségünket [2009-05-22]

Az Alkotmányozó zsinat üzenete


Isten iránti hálával adjuk hírül, hogy ma, 2009. május 22-én, 11.00 órakor a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát. Ezzel a lépéssel, közel 20 évi fáradozás után, mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre. A magyar reformátusság a reformáció évszázadától megtartotta lelki, szellemi egységét. Összetartozásunkat még történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni közösségünket. Ezt a közösségünket kifejezi az is, hogy ma együtt ünnepelünk azokkal is, akik már kifejezték csatlakozási szándékukat vagy még ezt idáig nem tudták megtenni.

Ma ezzel a közös alkotmánnyal is kifejezzük és megszilárdítjuk egységünket. Alkotmányunk szerint:
· Egyházunk tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát , éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű.
· Egyházunk a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely. törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák.
· Egyházunk alkotmánya biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is..
· Belső szervezeti rendszerük kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek . Kivételt képeznek ez alól mindazon kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak.


Jézus Krisztus mondja: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Hisszük és valljuk, hogy Krisztus igazsága szabadít meg minden igazságtalanságból és nyomorúságból. Hisszük, hogy gyógyító hatalma megteremti Benne való egységünket is. Hisszük, hogy ha Őt követjük a megbékélés eszközei lehetünk minden körülmények között. Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk.

Krisztus a jövő, kövessük együtt Őt!

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Egységesítő menet - az anyaországiakhoz csatlakoztak a határon túli egyházkerületek [2009-05-22]

Délután fél négykor véget ért a május 22-i ünnepsorozat következő nagy eseménye, az egységesítő menet. Az egyházkerületek elöljárói, az Alkotmányozó Zsinat résztvevői azokat határon túli egyházkerületeket jelképező haranglábakat járták körbe, amelyeket Debrecen városának legforgalmasabb útvonalain helyeztek el. Az egységesítő menetet a haranglábaknál Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Erdély és Partium püspökei és főgondnokai várták, ahol saját egyházkerületük vezérigéjével jelentették ki, hogy az egységes Magyar Református Egyház részeinek vallják magukat, majd csatlakoztak a dicséreteket és zsoltárokat éneklő menethez. A vezérigékre válaszul a Magyarországi Református Egyház püspökei és főgondnokai áldáskívánással üdvözölték az erőszakosan hazánktól elszakított egyházkerületeket. Az Erdélyi Egyházkerület haranglábánál a menet tagjai elénekelték a Székely Himnuszt. Megvalósult az ünnep jelmondata: „Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

 Ahogy a jóféle nagyenyedi termőföld összekeveredik az anyaországéval [2009-05-22]

A nyitó eseményen tolong a tömeg, a Kossuth téren felállított medencébe ömlik a föld. A fiatalok vidám színekben pompázó büszke pólóikról, zászlóikról leolvashatjuk otthonukat. Gábor általános iskolás, lelkesen meséli, hogy milyen nagy élmény volt számára a látvány, ahogy a nagyenyedi tanyáról hozott jóféle termőföld összekeveredik az anyaországéval.

A Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata és Hálaadó ünnepe a fiatalok ezreinek is elhozta az evangélium közösségi, szerető üzenetét a tipegőkkel kezdve az önkéntes szolgálókon át az egyetemistákig jutva. Vidám együttlét és méltó ünneplés volt május 22-e. „Ez a nap nemcsak szimbolikus jelentéssel bír számunkra” – csatlakozik a beszélgetéshez Emőke, aki Marosvásárhely mellől származik, de ősztől Budapesten tanul tovább. „Azon túl, hogy találkozunk testvéreinkkel, elérhető közelségben tapasztalhatjuk meg azt is, hogy mi az igazi érték napjainkban” – mondja kacagva, és széles ívben egy marék földet dob a percről-percre egyre terebélyesedő kupacra, hogy aztán jókedvűen csatlakozzon újonnan megismert felvidéki barátaihoz.
A közösségi kulturális programok egész nap zajlottak a színpadokon és a további helyszíneken; a hívogató kórusművek zajától kissé félrevonultan, szórólapokkal a kezében a budapesti egyetemi gyülekezet egyik oszlopos tagja, Eszter áll, természetesen bőszen magyarázva. Meghatottan beszélgetünk megtérése történetéről és arról, hogy pár évvel ezelőtt még mennyire elképzelhetetlen volt, hogy lelkesen, Isten iránti hálával a szívében részt vegyen egy ilyen eseményen. „Számomra ez a nap a megállapodásról, a végső döntésről szól, melyet Jézus szeretete földrajzi határtól függetlenül köt” – árulja el a műszaki pályát választó ifjú hölgy. A sátrak szintén népszerűek, nagy sor áll a különböző viccesen fiatalos, keresztyén emblémákat feltüntetett trikók árusainál. Tibor Horvátországból tette meg a nagy utat, hogy itt lehessen a karján ülő másfél éves Domival, aki éppen babapólót kap ajándékba édesapjától. „Én sose felejtem el a mai napot – mondja kacsintva, fia kobakját simogatva a büszke apuka, - de a trónörökösnek is meg kell adni a lehetőséget az emlékezésre. Nemde?!” – teszi fel a költői kérdést.
A nagytemplom mögötti park felé sétálgatót a délután folyamán nagy zsivaj fogadta. Az egy pillanatra éppen csak megpihenő bámészkodót egy szempillantás alatt ragadta magával a „Mindenki otthon” címet viselő rendhagyó játszóház, mely különleges alkalmat kínált arra, hogy a fogyatékkal élő fiatalok csodálatos világába közös játék és beszélgetés kapcsán bepillanthasson. A kerekesszékes fiatalokkal szép számban ismerkedő gimnazisták közül sugárzó mosolyával messze kiemelkedett egy vak, négy év körüli kislány, aki lényegretörő őszinteséggel csupán ennyit mondott: „Azért vagyok itt, hogy lássam Krisztust”. Továbbmenve az ifjak a népi gyermekjátékok játszóterén fonhattak maguknak nemzeti szín karkötőt, festhettek templomi mennyezetkazettákat, esetleg úrasztali terítőket hímezhettek szakavató segítő kezek kíséretében. Teljesen szokványos kép volt, hogy két lány nemezlabdával játsszon, míg testvérük éppen agyaggal borítsa be magát – természetesen a sarkától a feje búbjáig.
A Nagytemplomban, valamint a Debreceni Református Kollégium épületében több kiállítás is volt; Vidorral a toronygaléria makett-kiállításán találkoztam, amint épp Csia Lajos Jeruzsálem című kompozícióját tanulmányozta behatóan. „Jómagam is képzőművész vagyok” – ruházatán, egyedi készítésű ékszerein végigtekintve efelől nem volt kétségem – „jó látni, hogy egy ilyen széleskörű rendezvényen a szervezők nemcsak a hit, de a kultúra terjesztésére is gondoltak” – jegyzi meg. Csaknem két órával később egy pohárka Calvinumot ízlelgető lány szinte kísértetiesen megegyező hangsúllyal idézi elődje szavait, csupán annyi különbséggel, hogy azok nem a kiállított tárgyra, hanem a Takler Pincészet kiváló borára vonatkoznak.
Délután négy óra tájban a Csillagpont csődület keretein belül bárki részese lehetett egy „élő szobornak”, ahol is egy felülről is jól látható Kálvin csillaggá álltak össze a jelenlévő kicsik és nagyok a debreceni főtéren. A budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumba járó Annamária régi ismeretségünkre való tekintettel, könnyed bájával hamar leráz, mondván sietnie kell, mert zárás előtt még látni szeretné a Déri Múzeumban megrendezett „Egy hittel, egy szívvel reformátusok” című fotókiállítást és egyébként is „majd úgyis találkozunk Fadd-Domboriban” – közli teljes tárgyilagosságával, hamiskás kijelentő hangsúlyával.
A belváros körüli református, egyesítő menet nagyon jó ötletnek tűnt, csupán egy valami tűnhetett fel a tüzetes szemlélőnek, hogy több – kezdetben értetlenkedéssel az arcukon álldogáló felnőtt, illetve diákcsapat csatlakozott a felvonuláshoz. A világi testvérek megtisztelő komolysággal, csendesen, de örömmel csatlakoztak a reformátusokhoz, mindezt úgy, hogy szavaik, valamint tetteik mind azt sugallták számunkra, hogy megértik, átérzik e jeles eseményt és érdekes módon mintha kissé irigyelnének is minket érte. Az Alkotmányozó Zsinat üzenetének kihirdetése, valamint a köszöntések után az este szabadtéri istentisztelettel, úrvacsorai közösséggel zárul. Bár úgy hiszem mindenki számára sokatmondó lehetett az egész nap látott vidám, kipirult fiatal arca, mégis a legtöbbet a szent vacsorára váró fiatal segítők tekintete árult el arról, hogy milyen is egy olyan nagycsaládhoz tartozni gyermekként, ahol a családfő maga a mindenható Isten.
Pintér Dániel Gergő

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

A Kárpát-medence püspökeinek üzenetei [2009-05-21]

Május 22-én egységesül a Kárpát-medencei magyar reformátusság.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke a reformátusság egységesülése kapcsán kiemelte:„Újabb lehetőséget kaptunk, újabb küszöb van, amire ráléphetünk. Ebben nem fogunk megbotlani, hanem új lehetőségeket ad, mert átlépjük. Nagyon sok csábítás van körülöttünk, sok ágaskodó erő szeretne szétfeszíteni minket. Nekünk ebben kell megtalálnunk, hogy hogyan lehet Jézus és egymás kezét is megfogni. Az ilyen erőkkel szemben legyen holnapunk és jövendőnk.”

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szerint „olyan világban élünk, amely politikai, szociális, gazdasági törésvonalak mentén létezik. Ezen törésvonalak áthidalásával kell hirdetnünk Jézus Krisztus evangéliumát. Mivel az egységben van az erő, a ránk bízott szolgálatot így még hatékonyabban végezhetjük el. Mindig is megvolt a lelki egységünk, ez most még határozottabban megjelenhet május 22-étől az által, hogy elfogadhatjuk a közös alkotmányt. A lelki egység egyházjogilag is megjelenhet. Nemcsak a Kárpát-medencében élőkénél, hanem minden református embernél.”

Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke május 22-éről azt mondta: „Mi megtaláltuk a módját annak, amivel gyógyíthatjuk a mások által rajtunk ütött sebet. Tudomásul vesszük, hogy vannak, akik szeretnek minket és vannak, akiknek nem kellünk. Mi azokkal szeretnénk egységben lenni, akik elfogadnak minket. Őket mi teljes szívből szeretni tudjuk.”

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke egységesítő üzenetében hangsúlyozta: „Azt az egységet, amelyet a történelem, a sors, a XX. század nagy tragédiái szétszakítani látszottak, amelyek miatt találkozni is csak nehezen tudtunk megváltozik Debrecenben. Újra egybe tartozunk. Megerősítjük a testvéri közösséget. A testvéreknek is ki kell mondaniuk, hogy egy családot alkotnak, a testvéreknek is jó, ha egy asztalhoz ülnek, és együtt örülnek annak, hogy Jézus Krisztus megtartotta őket ebben az egységben.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke azt emelte ki, hogy az „Egyesülésünk lelki egység, családi egység, nemzeti egység, amelyik eltarthat a világ végezetéig is. Az egységesülés szimbólumai a múltat a jelent és a jövőt úgy kötik össze, hogy ezáltal mindenki személyes felelősséget érez a jelenben a jövőért. Mi testvérek vagyunk Isten dicsőségére, ez az ami motivál, hogy minden szépen és ékesen történjen a történelmi napon, és majd a jövőben is a közös munka során.”

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke szerint „Május 22-én cáfoljuk azt, hogy a magyar széthúzó nemzet. Az egységesülésnek üzenete van a társadalom felé. Válasz a december 5-ei népszavazásra is, amikor a magyar állampolgárságról szavaztunk. Viszont ez nem országhatár és nem államberendezkedés lesz, hanem mi mint Kárpát-medencei, magyar reformátusság azt mutatjuk meg, hogy együtt vagyunk és egyféleképen gondolkodunk. Meg kell jeleníteni a Krisztus arcú embert. Fontos megmutatnunk, hogy összetartozunk adott értékek mentén. Példaként állhatunk az embertársaink elé, hangsúlyozva, hogy én magyar református vagyok.”

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke hangsúlyozta „Úgy gondoljuk, hogy ez nem csatlakozás vagy nem csatlakozás kérdése, hanem egy Istentől kapott ajándéknak tekintjük, amely azokból a közös gyökereinkből táplálkozik, amit mi mindmáig megőriztünk. A Kárpát-medencei református egyházak nagy többségben magyar ajkúak és magyar érzelműek. Mi ehhez hozzákapcsolódva, ennek a jegyében veszünk részt a május 22-ei istentiszteleten és hálaadó ünnepen.”

Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke egységesítő gondolatában azt mondta: „Egy olyan korszakban, amikor a jövő bizonytalan és átrendeződések vannak a világban Isten az egyetlen biztos pont, akire rá lehet bízni az életünket. Váljék természetessé az, hogy akiknek közös a hitük, a hitvallásuk, együtt rezdül a lelkük egy-egy felhangzó énekre, egy-egy mondatról ugyanez jut eszükbe, azokat mesterségesen ne lehessen szétszakítani. Ennél sem kevesebbet, sem többet nem akarunk. Isten különleges ajándékának tarthatjuk, hogy azt, amiért sokan imádkoztak, kézzel foghatóvá válik május 22-én.”

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753