Teljesen benne vagyunk még a karácsonyi ünnepkörben, és ugyanakkor elindulunk az esztendő vége felé, és lassan elkezdjük leltározni, mi minden is történt velünk, mit kaptunk 2022 - es évben. A leltár tartalmazni fogja mindazt, amit átéltünk, amit láttunk és hallottunk, ami valamiképpen az életünk részévé lett. - János apostol a mai Szentleckében, az érzékelésünkről ír: „Szeretteim! Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit saját szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünk tapintott: az élet Igéjét hirdetjük nektek. Az Élet megjelent. Mi láttuk, tanúságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben.Ezeket azért írjuk nektek, hogy örüljetek, és örömötök teljes legyen. (1Jn 1,1 - 4 ) - Vagyis nem elvont tudást, okoskodást, nem filozofálgatást, nem valami megfoghatatlan érzésekről beszél, hanem konkrét, átélt, megtapasztalt Valóságot tár elénk. - Vajon miért is volt annyira fontos János apostol számára ez a konkrétság, és tapinthatóság? - Azért, mert amikor levelét megírta, a fiatal keresztény közösségek óriási lelki harcban álltak. - Gnosztikus tévtanítók jelentek meg, tanításaikkal zavart okoztak, félrevezették az embereket. Azt tanították Istenről, hogy Ő ellensége a világnak, az embereknek, és a testnek. Ő egy tisztán szellemi lény, tőlünk távol éli életét, és Hozzá csak egy bizonyos megvilágosodással, tudással (gnózis) lehet eljutni. - Szerintük tehát Isten mindentől távol van, ami testi, földi és emberi. - -Sokan, sajnos ma is hasonlóképpen gondolnak Istenről. Azt gondolják, hogy Ő messze, távol van mindentől, és legkevésbé sincs köze hozzánk, a bajainkhoz, a megélhetésünkhöz, és a testi valóságunkhoz. - A gnosztikus tévtanítókkal szemben mondja János apostol, és mondjuk mi is, hogy: - Isten szeret minden embert, és mivel szeret bennünket, azért lett Jézusban valóságosan emberré, és született a világra. Itt élt, itt tanított közöttünk, és ma is együtt él velünk, és mi is, ha akarjuk, együtt élhetünk Vele. - A mi Istenünk nem ellensége ennek a világnak, sem nekünk, hanem nagyon is szeret bennünket! - Annyira szeret minket, hogy testi mivoltunkat is felvette magára. - Mindez nem álmodozás, nem elvont tudás, nem homályos képzelgés, hanem átélt és megtapasztalt valóság. - A mi Istenünk megtapasztalható közelségben van velünk, az életünk konkrét eseményeiben át is élhetjük az Ő valóságát. - Olyan jó lenne, ha mi is így tudnánk ránézni az Istenre, szeretni Őt, ahogyan tette János apostol. - Igen! - Sajnos ez a háború, a járvány, és minden, ami vele jár, nagyon is ránk telepedett, és mint súlyos nagy árnyék lebeg felettünk. - Félelmekkel, bezárkózással, távolságtartással vagyunk, lettünk egymás és Isten felé. - Nagyon kell vigyáznunk, hogy ez az árnyék, a sok rossz, el ne takarja előlünk az Istent, vagy azt a sok áldást, jót, kegyelmet és szépet, amit kaptunk.