Egy életen át keressük az oltalmat, a biztonságot, annyi mindent megteszünk, küzdünk érte. Talán a ti életetekben is volt olyan, amikor lázadoztatok a szüleitek szigora miatt, és már nem kértétek a vezetésüket, és ha mégis parancsolgattak, hát jól bevágtátok magatok mögött az ajtót. De amikor mégis hazamentetek, az ajtó kinyílt felétek is. A farizeusok az írástudók, mint a nép vezetői, azzal lettek megbízva, hogy vezessék a népet, de Jézus észrevette, amikor kiközösítettek valakit. Jézus a mai Evangéliumban elkezd arról beszélni, hogy milyen az igazi jó pásztor. – „Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.” Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél. Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.” ( Jn 10, 1 – 10 ) Csak János evangéliumában fordulnak elő Jézus Krisztusnak azok a kijelentései, amelyeket önmagáról úgy mondott: „Én vagyok a szőlőtő, Én vagyok a feltámadás és az élet, Én vagyok az út, az igazság és az élet, Én vagyok az élet kenyere, Én vagyok a jó pásztor, Én vagyok az ajtó”... Jézus, az „Én” mondásainál, nem azt mondja, hogy olyan vagyok mint a többi, hanem például, amikor azt mondja, hogy „Én vagyok a jó pásztor”, akkor nem azt mondja, hogy egy pásztor vagyok, hanem Én vagyok az egyetlen jó Pásztor, aki „az ajtón megy be”. Az ajtón át lehet menni az Atyához, és ezen az ajtón átvezet Jézus Krisztus. Higgyük el, hogy Jézus azért jött, hogy életünk legyen, „és bőségben legyen.” Köszönjük Neki, hogy ismer minket, nevükön szólít, és vezet bennünket!