Vannak olyan élethelyzetek, amikor érezzük, hogy hálásnak kell lennünk. A hálásnak főleg akkor, ha valami olyantól szabadultunk meg, ami hosszú ideig megkeserítette életünket. Zakariás esetében a hosszú hónapokig tartó némaság után, ad hangosan hálát Istennek. - - „Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a prófétai szavakra nyílt az ajka: „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét; erős szabadítót támasztott minékünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk; szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.Téged pedig, gyermek, a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, mert az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját; az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől, amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a béke útjára vezérelje.” (Lk 1, 67 – 79)Zakariás is kilenc hónapon keresztül némán várta fiának csodálatos születését anélkül, hogy sejtette volna némasága megszűnésének idejét. Mikor mindez bekövetkezett, szívét a hála töltötte be, mert tudta, hogy Isten nem feledkezett el róla, és, az Ő népéről sem. - Zakariás öröme minket is kellene, hogy tegyen boldoggá. Isten egyszülött Fia születésének ünnepe közel van már. „… amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért, hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk.” – Sajnos ezt a szabadságot sem testünkben, sem a lelkünkben nem sikerült eddig még tökéletesen megvalósítani. Lassanként az idő teltével rá kell jönnünk arra, hogy a másik szolgaság, ami a külső szolgaságnál sokkal rosszabb, és a bűn, az tart távol bennünket Istentől. Akkor szolgálhatunk Istennek teljes személyünkkel, akkor lehetünk Vele boldogok, ha a Sátántól, és a bűntől megszabadulva elismerjük Isten végtelen szeretetét és engedelmeskedünk Neki.