A Golgota életet átformáló igazsága „Bűneinket maga vitte fel testében a fára.” (1Péter 2:24)

A második fontos igazság, hogy a Golgota helyettesítő áldozat volt, ez azt jelenti, hogy valaki magára vállalta más helyett.

Ha a keresztet az érzelem vagy a babona szemüvegén keresztül nézzük, az befolyásolhatja érzelmeinket, de nem képes megmenteni a lelket. De ha helyettesítő áldozatként tekintünk rá, akkor a kereszt bárkit meg tud menteni! Péter apostol ezt írta: „bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk” (1Péter 2:24). Ha Jézus a Golgotát látva visszakozott volna, Isten kénytelen lett volna halálra ítélni minket bűneinkért. De ő nem menekült el, hanem elszenvedte helyettünk a jogosan nekünk járó büntetést, megszabadított minket és örök élettel ajándékozott meg.

A helyettes áldozat Isten ötlete volt, és az egész történelmen át végigkövethető, ahogy arra használta, hogy megváltsa népét a bűneik következményeitől. Amikor Ádám és Éva vétkeztek, Isten helyettesítő áldozatként egy állatot használt, és annak bőrével takarta el bűnüket. Elfogadta Ábel áldozatát „elsőszülött bárányaiból, azok kövérjéből” (1Mózes 4:4), és Ábrahám számára egy bokorban fönnakadt kos volt a váltság Izsák életéért (ld. 1Mózes 22:13). De kétségtelen, hogy Isten legnagyszerűbb lélekmentő terve – a helyettesítő áldozat – egyszer s mindenkorra megmutatkozott, amikor Jézus felajánlotta magát a Golgotán. Mivel Krisztus váltsághalálával teljesen elégedett volt, Isten törölte bűnlajstromunkat, és kijelentette, hogy emiatt ártatlannak tekint minket! Isten őt, „aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Korinthus 5:21). A kereszten Jézus azzá lett, amik mi voltunk – bűnössé –, hogy mi azzá lehessünk, ami ő volt: igazzá!

Mindent, amit Jézus tett, szűztől születésétől, bűntelen életén, megváltó halálán, csodálatos feltámadásán, dicsőséges mennybemenetelén át mostani mennyei szolgálatáig, helyettesítő áldozatként és Megváltóként tette.Ámen