Minden ember keresi az értékeset az életben. Csak akkor boldog, ha megtalálja azt. Egy fiú és egy lány is kereső lélek. Keresi a hozzá illő hitvest, és akkor igazán boldog, ha rátalál. Természetes, hogy a nagy döntéseket mindig nehezen hozzuk meg, és ezeket egy hosszas gondolkodás előz meg. Talán azért, mert kérdések sora fogalmazódik meg bennünk. Mi lesz ha nem lesz jó?... Sikerülni fog - e?... Merjek – e élni vele?... Mi lesz ha megbetegszem? Ám, ha hiszünk Istenben, akkor megtapasztaljuk, hogy nem kell félni, mert Isten lehetségessé teszi, még a lehetetlent is. - A hitünk, mindig meghatározza, hogy mennyi erőnk van. A hitünk lehet nagy vagy kicsi, de mindig tőle is függ, hogy mennyi a szeretetünk, a békénk, a bölcsességünk, a türelmünk, az alázatosságunk, a szelídségünk, a bátorságunk vagy a reményünk. - Ha nem kapjuk meg Istentől azt, amire szükségünk van, ne Őt okoljuk, ne Őt hibáztassuk, hanem vizsgáljuk meg a hitünk állapotát. - A mai Szentlecke, a Zsidókhoz írt levélből idéz: „Testvéreim! A hit reményeinknek szilárd alapja, meggyőződés arról, amit nem látunk. Ez a hit adott bizonyosságot őseinknek. - Hit nélkül pedig lehetetlen tetszeni Istennek. Annak ugyanis, aki Istenhez járul, hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azt, aki őt keresi. ( Zsid 11,1 - 3, > 6. )Amikor kérünk Istentől, akkor teljes mértékben hinnünk kell, hogy teljesíteni fogja kérésünket. Nézzük csak végig az életünket és fogjuk látni, Isten ott volt akkor is, amikor emberileg a dolgok lehetetlennek tűntek, és mindig küldött egy megfelelő megoldást akkor, ha mi is akartuk. - Hinnünk kell, ha mindent oda adunk Istennek vagy egymásnak úgy, hogy viszonzásul semmit sem várunk, annak sok – sok jutalma, gyümölcse lesz. Oda kell adni és le kell mondani az önzésünkről, az egyéni kedvtelésről, és sok mindenről. - Ha hiszünk, és szeretjük egymást, az Isten is megáldd bennünket. Ezt már a kezdetekben megígérte, és amit Ő megígért, azt mindenképpen teljesíteni is fogja. Nagyon fontos, hogy ne csak részlegesen bízzuk Istenre egymást, a családunkat, a gyerekeket vagy a magunk életét, hanem egészen. Vannak nehézségek, próbák életünkben, de azt tudom, hogy Isten soha nem fog elhagyni minket. Biztos vagyok, hogy Isten jelen van az életünkben. Itt van az Isten, de szeretet nélkül, nem fog, és nem is szokott igazán jó történni senki életében. Amikor szeretjük egymást, föladjuk bizonyos egyéni önző szándékainkat, akkor már nagyot lépünk előre a boldogság útján!