Hogyan lehetsz jó vezető? „Túlságosan nehéz neked a feladat, nem tudod egyedül elvégezni.” (2Mózes 18:18)

Theodore Roosevelt amerikai elnök egyszer azt mondta: „A jó vezető az, aki elég értelmes ahhoz, hogy kiválassza a megfelelő embert arra, amit végre akar hajtani, és van elég önfegyelme ahhoz, hogy ne avatkozzon bele, miközben az illető a feladatát végzi.” A lényeg: ha nem tanuljuk meg, hogyan ruházzunk át másokra feladatokat, akkor a vezetésünk leromlik, és nem lesz jövőképünk. A Kivonulás könyvében azt olvassuk, hogy Mózes testileg-lelkileg teljesen kimerült attól, hogy megpróbálta teljesíteni kétmilliónyi izraelita követeléseit, és próbált megoldást adni minden problémájukra. Ekkor mondta neki az apósa: „Teljesen kimerülsz te is, meg a nép is, amely veled van. Túlságosan nehéz neked a feladat, nem tudod egyedül elvégezni. Most azért hallgass a szavamra; hadd adjak tanácsot neked, és Isten is veled lesz.” (2Mózes 18:18–19). Ahhoz, hogy segítséget tudjunk kérni bölcsesség, érettség és alázat kell. A segítségkérés nem a gyengeség jele, hanem az erőé. Ezt nehéz elfogadni azoknak, akik arra büszkék, hogy mindent megoldanak egyedül. Azzal, amit Mózes csinált, nem csupán magának nem tett jót, hanem a rá bízott népnek sem. Vezetőként könnyen túlbecsüljük saját fontosságunkat és hozzáértésünket. Ezért figyelmeztet így Pál: „ne gondoljátok magatokat többnek, mint amennyinek gondolnotok kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék” (Róma 12:3). Isten már elhelyezett olyan embereket a környezetünkbe, akiknek különböző ajándékaik és talentumaik vannak. Ha felismerjük ezeket az embereket, és bevonjuk a munkába, akkor ők beteljesültnek érzik magukat, és nagyszerűen végrehajtják a feladatukat. Isten nem függetleneknek teremtett minket, hanem úgy, hogy kölcsönösen számítsunk egymásra. Azzal, hogy Mózes meghatalmazást adott a megfelelő személyeknek, ő maga is megerősödött Isten választott népének vezetésére. Ha megpróbálsz mindenkinek mindent megtenni, teljesen kimerült és frusztrált leszel. Nem erre kaptál elhívást, hanem arra, hogy együttműködj másokkal, és mások által hajtass végre feladatokat. Ezt jelenti vezetőnek lenni.