Talán ma reggel sok gyermek, és felnőtt eszébe jut: „Pár nap, és itt a karácsony.” - A várakozás utolsó napjaiban készülünk arra, hogy meglepetés - ajándékot adjunk egymásnak, miközben tudjuk, hogy az ünnepeltek nem mi vagyunk, hanem Jézus. -Jézusnak is kell adnunk ajándékot, hisz Neki lesz a születésnapja. Hogy mi, ajándékot kapunk, és adunk, az csak azért van, mert az Istentől kapott szeretet az alapja, az ajándékozásnak. A mai Evangélium egy találkozásról szól. Találkozik két rokon, az egyik idősebb, a másik egészen fiatal és mindkettő gyermeket vár. - - „Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Juda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked!” ( Lk 1, 39 – 45 ) - Több mint 2023 év múlt már el azóta, és nem ment feledésbe Mária és Erzsébet személye, de nem ment feledésbe Jézus és Keresztelő Szent János személye sem. - Mária útra kel, hogy segítsen Erzsébetnek. Az elbeszélés sajátos elemmel vezeti be a találkozást. A magzat János felujjong anyja méhében, azaz mintegy első prófétai megnyilvánulását teszi. Ő, aki később majd rámutathat a próféták közül egyedüliként a Megváltóra – „Íme, az Isten Báránya!” –, most szavak nélkül, anyja méhében való megmozdulásával fejezi ki örömét Jézus iránt, aki még rejtve van a világ elől, Aki Mária szíve alatt érkezik. De Erzsébet is, erőteljesen megtapasztalta Isten hatalmát, erejét, jelenlétét, és felismeri gyermeke hirtelen megmozdulásának okát. Az isteni kegyelem hatalmas ereje által, az öröm költözött be a két asszony szívébe, életébe. - Nekünk, keresztényeknek figyelmeztetés ez egyfelől arra, hogy Jézus miatt örülnünk kell! - Másfelől hogy a hitünk öröme nem lehet magányos, nem lehet csak a miénk. Ha Jézus a miénk, akkor kell, hogy elindítson a szeretet bennünket is mások felé, hogy menjünk el másokhoz és osszuk meg a Jézus miatti örömünket másokkal is. Máriától és Erzsébettől tanulhatjuk meg a figyelmességet és tiszteletet is. Nem véletlenül inti Szent Pál apostol a római híveket a következőképpen: „A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást.” (Róm 12,10) - A két asszonytól, Máriától és Erzsébettől tanulhatjuk meg azt is, hogy boldogságunk, csakis akkor lesz, ha az Istenre hagyatkozunk! Ők megtapasztalták, hogy az isteni szónak van ereje. Igaz, amit az Isten mondd! Isten a legbiztosabb pont az életben. - Érkezik az Ünnep - itt van kéznyújtási távolságban. Igaz, hogy Jézus ünnepe a Karácsony, de a miénk is lehet, de csak akkor, ha igaz szeretettel tudunk élni egymás mellett, és tudunk boldog örömmel imádkozni egymásért és mindenkiért.