Ismerd fel Isten akaratát, és járj aszerint! (3)
„… ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (1Thesszalonika 5:18)

Imádkozz azért, hogy felismerd Isten akaratát! Törekedj arra, hogy imádkozó életet élj! „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” (1Thesszalonika 5:16–18). Az örvendezés, a szüntelen imádkozás és a hálaadás minden körülményben Isten akaratának középpontjába helyez. Ha csak olyankor imádkozol, amikor kétségbeesetten szükséged van Isten válaszára, akkor a vevőkészüléked berozsdásodik és érzékelésed legjobb esetben is csak ködös lesz. Az Istennel való rendszeres kommunikáció kiélesíti érzékeidet, képes leszel ráhangolódni Istenre, meg tudod különböztetni az ő hangját minden más hangtól. „Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!” (Zsoltárok 143:10). Keresd Istent, akkor ő egyengetni fogja előtted az utat. Fogadd el mások tanácsát is megerősítésképpen, de útmutatást ne tőlük várj. Pál azt mondta: „Amikor Isten… elhívott… nem tanácskoztam emberekkel” (Galata 1:15–16 NIV).

Csak akkor fogadd el mások tanácsát, ha összhangban van Isten Igéjével és a Szentlélek késztetésével. A barátok lehetnek a megerősítés forrásai, de a kijelentés nem feltétlenül általuk érkezik. Még saját tapasztalataid és benyomásaid sem elégségesek ahhoz, hogy valamiről eldöntsd, Isten akarata-e, ha nincsenek összhangban Isten Igéjével. Péterrel megtörtént ez Krisztus megdicsőülésekor. Először nem is igazán értették, mi az, amit látnak, de aztán hallották Isten szózatát, és ez a prófétai szó bizonyosságot adott nekik: „… ezt a mennyből jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen. Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek” (2Péter 1:18–19). Amikor Pál Béreában prédikált, az ottaniak lelkesen hallgatták tanítását, ugyanakkor „napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok” (ApCsel 17:11). Ez mindig helyes irányelv.