Isten legszebb alkotása: Ézsaiás. 43, 6 - 7.

A világot teremtő Isten, csodálatos teremtményeinek egyike, az emberiséghez intézett egyetlen levele, a Biblia. Amely első lapjától az utolsóig telve van, az ő ajándékainak sokaságával. És a megszámlálhatatlan alkotásai között, a legszebb és legcsodálatosabb, a bűneset előtti ember. Erről tudósít minket, Ézsaiás próféta, könyvének 43-ik fejezetében, a 6 - 7 versben: ,,Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat, a föld végéről, mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam" Amikor ezeket a verseket elolvastam, lelki szemeim előtt megjelent, Istennek legszebb, legcsodálatosabb alkotása, a bűntelen és hibátlan, tökéletes ember! Bizonyos, hogy a vizsgálódó szem, semmi hibát, semmi javítanivalót, nem talált volna benne. Viszont, a szobrászművész kézzel alkotott legszebb szobra is, csak silány giccses utánzata volt, Isten csodálatos és tökéletes alkotása mellett. Ó de mivé lett, a bűn elkövetése után az ember, Istennek ez a legszebb alkotása! Torzóvá és szánalomra méltóvá változott. Meghajlott a szilárd termetű, egyenes tartású, nyílt tekintetű ember, és roskataggá, bénává és beteggé lett. De a bűn elkövetése miatt, ennél még súlyosabb elváltozást okozott nála, a lelki vakság és süketség. Ez a szomorú lelki állapot pedig, már kezdet óta, még ma is tart, és az egész emberiséget jellemzi. Így, a bűn által megromlott ember, a közmondás szerint is, ,,se hall, se lát" Ezek után elgondolhatjuk, hogy milyen szomorú szemmel nézhetett Isten, legszebb alkotására, a bűn által eltorzult életű emberre. hiszen ezt a gyönyörű színekben pompázó földet, minden szépségével együtt, az ember ideiglenes otthonául alkotta meg. Ezzel szemben mit tett, a bűn által becsapott, félrevezetett ember? Ezt a neki ajándékozott, és otthonául szolgáló földet, elkezdte formálni, alakítani, csinosítani, a maga ízlése és elgondolása szerint. És ma már ott tartunk, hogy nem csak földünk, nem csak vizeink szennyezettek, hanem már a levegőég is, telítődik, széteső űrszondák, sebesen száguldó darabjaival, melyek vagy megolvadnak a szédítő sebesség folytán, vagy pedig lehullnak a földre, vagy tengerekre. Csoda, ha eddig még emberi életben, nem esett kár. De mintha az emberiség kezdene már ráébredni, eszeveszett romboló munkájának, egyre súlyosbodó következményére! Gondoljunk csak a napjainkban felerősödő nemzetközi összefogásra! A felmelegedéssel és klímaváltozással kapcsolatban. Sokak szerint: - akik féltő szeretettel figyelik, ezeket a káros változásokat, - nem ok nélkül mondják: szinte már az utolsó órában vagyunk! Ezért igyekezzünk legalább némileg helyrehozni azt, amit határtalan könnyelműséggel, elrontottunk! Mert mi, kíméletlenül írtjuk az oxigént lehelő esőerdőket, nyomukban pedig terjed, a sivatag. De ugyan ez a rombolás tapasztalható, az állatvilágban is. Sok állatfaj, hovatovább, már csak az állatkertekben lesz látható. Íme így korcsosult el, így nyomorodott meg, az engedetlenség bűne miatt, az Isten képmására alkotott legszebb teremtmény, az ember! Isten azonban nem olyan, mint a szeszélyes időjárás, hol derűs, hol borús. Egyszer vidám, egyszer haragos. Ő, változhatatlan örök! Isten bár igazságos, és olykor haragos is, De igazságánál és haragjánál sokkal nagyobb, ránk áradó, mérhetetlen szeretete. Nos, ezt a mérhetetlen mentő szeretetet sugározza felénk, a Biblia legnagyobb része is! Isten nem mondott le a bűn által megrontott emberről, utána sietett és már az Ó szövetség idején is, az ,,Úr angyala" képében, Jézus Krisztus által teremtett kapcsolatot, a tőle elpártolt emberekkel. Így, a láthatatlan Isten, a hosszú évszázadok során, sem hagyta magára, botladozó, de jobb életre vágyódó embert. Különösen is, kiválasztott népét Izráelt. Mely a bálványistenek imádása miatt, elveszítette, papi hivatását, melyre Isten, kiválasztotta őt, a népek közül. Isten, az ,,Úr angyala" képében, többször is megjelent, választott népe előtt, hogy biztosítsa őt, mindenkori jelenlétéről. És aki ébren figyelte, életüket, cselekedeteiket, minden esemény mögött, a láthatatlan Isten volt jelen, az Ó Szövetség idején is. Akár örömteli, akár életet próbáló esemény volt is az. De az Új szövetség idején, még sokkal meghatóbb és túláradóbb szeretettel tárulkozott ki Isten atyai szíve felénk, néki hátat fordító gyermekei felé! Már az Úr Jézus rövid földi élete is, ezt a túláradó mérhetetlen szeretetet sugározta, hálátlan nemzedéke felé. Megváltó Urunk, vajon mit kapott viszonzásul, mérhetetlen emberi szeretetéért, jóságáért? Csúfolást, megvetést, gúnyt és üldöztetést. Az alázat és hála helyett, a legnagyobb hálátlanság, a harag és gyűlölet, legmagasabb fokát. A meghatódottság fájdalma szorongatja szívemet, amikor drága Megváltómnak erről a mérhetetlen emberi szeretetéről, és szánalmáról írok. Szomorú azonban, hogy ez a mérhetetlen emberi szeretet és szánalom, még ma is, az emberek legnagyobb részét, hidegen hagyja. Mert a bűn által megmérgezett keresztyének szíve, annyira megkeményedett, annyira érzéktelenné vált, hogy fel sem tudják fogni, ennek az értük aggódó és feléjük sugárzó mérhetetlen szeretetnek az értelmét. A bűn elkövetése miatt eltorzult, lelki vakká és süketté vált ember, képtelen meglátni és meghallani, Isten szeretetének, életére áradó meleg sugarait. És drága biztató szavait: ,,Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy" Hát nem megható az, hogy Isten, nevünkön szólít minket, Tőle elpártolt gyermekeit? Övéi vagyunk, még ha mi el is pártoltunk tőle. Hiszen az Ő alkotó kezéből kerültünk ki, valamennyien. És ajándékképpen kaptunk tőle hazát, várost, és meleg családi fészket. Az emberré lét, a születés is csoda, de még sokkal nagyobb, az újjászületés csodája! Amikor, a bűnre csábult ember, megrendül szívében, Isten, rááradó mérhetetlen szeretetének láttán. Rádöbben arra, hogy eddigi önző, csak önmagával törődő, próbákkal és fájdalmakkal telített élete, kevés örömöt, de sokkal több bánatot és szenvedést okozott neki. Megnyíltak vak lelki szemei és süket lelki fülei, Isten csodálatos mentő szeretetének meglátására, meghallására és meglátta, hogy van az elmúló testi életénél egy sokkal szebb, örökkévaló lelki élet! Isten, az ő teremtményei közül, csak az embert ajándékozta meg, halhatatlan, örök lélekkel! Ez pedig olyan nagy kiváltság, hogy azt, meg sem tudjuk hálálni eléggé. Isten, ebben a rövid bizonyságtételben is, túláradó atyai szeretettel hívja magához, a Sátán által becsapott és félrevezetett embert! És még bátorítja is őt, aki arcpirulással nézi, a saját mezítelenségét, és szégyenkezik, szennyes, rongyos, lelki ruhája miatt. Nem tartja méltónak, hogy így jelenjen meg a szent és igazságos Isten előtt! Ámde, neki is szól a hívás: ,,Jöjj úgy, amint vagy" minden szépítgetés nélkül. Jézus, így hív még ma is minket, magához. Hiszen a Golgotai keresztnél, csodálatos ruhacsere mehet végbe. Megváltó Urunk a kereszten, - bár mérhetetlen szenvedés árán - önként, magára vette, szennyes ó emberi ruhánkat, és az övét, a szentet, a bűntelent, ajándékozta nekünk, cserébe. A ránk szabott halálos büntetést pedig, Ő szenvedte el, helyettünk, hogy így, az üdvösség, az örök élet részesei lehessünk! Megpróbáltatott ugyan, de nem veszett el, Isten legszebb alkotása, az ember!

Írta: Pecznyík Pál 2015-ben.