1Sám 3,1-10.

1 Az ifjú Sámuel pedig az ÚR szolgája volt Éli felügyelete alatt. Abban
az időben ritkaság volt az ÚR igéje, nem volt gyakran látomás. 2 Egy
napon az történt, hogy Éli a szokott helyén feküdt. Szeme már
homályosodni kezdett, alig látott. 3 Az Isten mécsese még nem aludt el,
és Sámuel ott feküdt az ÚR templomában, ahol az Isten ládája volt. 4 Az
ÚR szólította Sámuelt, és ő így felelt: Itt vagyok. 5 Majd odafutott
Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ő azonban így
válaszolt: Nem hívtalak, menj vissza, feküdj le! Elment tehát, és
lefeküdt. 6 De újra szólította az ÚR Sámuelt, Sámuel pedig fölkelt,
odament Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ő azonban így
felelt: Nem hívtalak, fiam, menj vissza, feküdj le! 7 Sámuel még nem
ismerte az URat, mert az ÚR még nem jelentette ki igéjét neki. 8 Az ÚR
azonban harmadszor is szólította Sámuelt. Ő pedig fölkelt, megint
odament Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ekkor értette
meg Éli, hogy az ÚR szólítja az ifjút. 9 Azért ezt mondta Éli
Sámuelnek: Menj, feküdj le, és ha újból szólít, ezt mondd: Szólj, URam,
mert hallja a te szolgád! Sámuel elment, és lefeküdt a helyére. 10 Az
ÚR pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel!
Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád.

                        JÁTÉKOS VAGY NÉZŐ?

Az Úr ezt mondta: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Én ezt
mondtam: Itt vagyok, engem küldj! (Ézs 6,8)

Évekkel ezelőtt részt vettem Ralph Callahan temetésén, aki 93 évesen
Alabama állam legidősebb aktív újságírója volt. Korára való tekintettel
gyakran mondogatta, hogy neki "jogosítványa" van az emlékezésre.
Rendkívül hálás volt, hogy idős kora ellenére még gyakorolhatta
hivatását. A temetésén a lelkész beszélt Ralph lelkesedéséről, s arról,
hogy az életben nem nézőként, hanem játékosként vett részt.
Amikor elkezdtem járni egy templomba, feltettem én is ezt a kérdést
magamnak: Játékos leszek, vagy néző? "Itt vagyok, engem küldj!" -
olvashatjuk Ézsaiásnál. Nehéz igent mondani arra, ha Isten tanítványnak
hív el; különösen akkor, ha a kényelmünkről kell lemondani. Nemet
mondani viszont könnyű. Azon gondolkodtam, hogy mi lenne velünk, ha
Isten is annyiszor mondana nekünk nemet, mint mi?
Az Istennek való engedelmesség és az aktív tanítványság segíti lelki
fejlődésünket. Nem feltétlenül kell látványosnak lennie
szolgálatunknak. Bárki szolgálhat másoknak csendesen és alázatosan úgy,
hogy csak Isten tud róla. A tanítványság ezt a szolgálatot jelenti,
ahogyan Jézus példát adott, másokat maga elé helyezve. Megpróbálok
válaszolni Isten hívó szavára. Néha nehéz, de ha megteszem, nagy
áldásokban részesülök.

Imádság:  Istenem, segíts, hogy igazi tanítvány legyek, ne csak néző.
Ámen.