Szívesen adunk mindig abból, amit ad nekünk az Isten, mert tudjuk, hogy amink van, az Istentől van. Istentől van az életünk, az erőnk, az anyagiak, stb., ezért hálásak vagyunk, és még akkor is adunk, ha nekünk kevesebb marad. Ezt tudhatta ez az özvegyasszony is, akiről beszél az Evangélium, hogy mindenkinek az eltartója, fenntartója és megtartója a mindenható Isten. – „Egy alkalommal Jézus a tanítása után, leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be. Erre Jézus magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.” ( Mk 12, 41 – 44 ) A Biblia leírása szerint, perselyek voltak kitéve a templomban. A pénzadományoknak tizenhárom nagy faláda. Ezekre a ládákra egy - egy cédulát is tettek, amelyre ráírták, hogy a ládába bedobott adományokat majd milyen célra fordítják. Ezek önkéntes adományok voltak. Először az istentisztelet céljaira, azután mások megsegítésére gyűjtött adományok voltak. De volt egy olyan persely is, ahová az elmaradt, hátralékos adományokat lehetett bedobni. Például, ha valaki abban az évben nem adott még semmit a templom céljaira, az pótolhatta, és bedobhatta azt a hátralékos adománygyűjtő perselybe. Az Apostolok Cselekedetei, 4. fejezetben olvassuk, hogy nem volt az első keresztények között egyetlenegy szűkölködő sem, mert mindenki segített a másikon. Ez a történet, mindnyájunk számára komoly figyelmeztetés. Jézus tudja, hogy gondolkodunk mi erről a kérdésről, és látja azt is, hogyan adakozunk. Sok ember el sem hiszi, hogy Jézus pontosan látja, ki - ki hogyan imádkozik, bánik másokkal vagy azzal a pénzzel, amit ajándékba kapott Istentől, akár a munkájáért, nyugdíjként, vagy valamilyen más módon. Jézus pontosan látja, hogy milyen a mi szívünk, milyenek az anyagi lehetőségeink, és azt is, hogy mennyit adakozunk, hogyan gazdálkodunk az anyagiakkal vagy hogyan segítünk másokon. Jézus megjegyezte: „ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki más”. Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy most felhívtad a figyelmünket arra, hogy mostantól kezdve másképpen kell kezelnünk az anyagiakat, és bátrabban kell hagyatkoznunk Rád! Bocsásd meg, hogy eddig nagyon önzők voltunk, és nem adakoztunk eléggé. Segíts hinnünk abban is, hogy Te százszorosan adod vissza amit mi másnak adunk. Köszönjük, hogy adhatunk abból, amit kapunk! Köszönjük, hogy eddig mindenre elég volt, és lesz is mindaz, amit kapunk Tőled.