Jogunk van a boldogsághoz

Az Egyesült Államok Függetlenségi nyilatkozatának szerzői szerint a Teremtő minden embert felruházott olyan elidegeníthetetlen jogokkal, mint az élethez, a szabadsághoz és boldogságkereséshez való jog. Ezt nemrégiben a brit miniszterelnök, David Cameron is felismerte, amikor javasolta, hogy a brit állampolgárok elégedettségi szintjét, általános jólétét egy új mutatóval, a GWB-vel (General Well-Being) kellene mérni. "A boldogság nem mérhető pénzben, nem lehet kereskedni vele - mondta a miniszterelnök az interjú során. - Az általános jólétet környezetünk szépsége, kultúránk színvonala, mindenekfölött pedig kapcsolataink minősége tükrözi." Egy Ausztrál kutató úgy találta, hogy életcéljaink és választásaink legalább akkor, vagy talán még nagyobb hatással is vannak boldogságunkra, mint a testünkben zajló kémiai folyamatok vagy génállományunk. Egy másik tanulmány azt mutatta ki, hogy az emberi boldogságot csupán ötven százalékban határozzák meg biológiai tényezők. Tíz százalékért az "életkörülményeink", a további negyvenért pedig a döntéseink a felelősek. Rajtunk áll, hogy a boldogságot választjuk - e. Alakítsuk úgy szemléletmódunkat, hogy minden egyes napot élvezni tudjunk, így áldott, sikeres és győztes évek elé nézhetünk. Beállhatnak persze kedvezőtlen fordulatok és változhatnak a körülményeink is, de ne engedjük, hogy ezek befolyással legyenek a gondolkodásunkra. Maradjunk a boldogságra hangolva! Nem az a lényeges, ami történik velünk, amink van vagy éppen nincs - a gondolkodásunk, és a döntéseink a meghatározóak. A gondtalan jókedvet Isten mindannyiunkba belehelyezte. Igazából minden napot meg kellene ünnepelnünk. Ám ahogy telnek - múlnak az évek, sokszor inkább hagyjuk, hogy az élet gondjai lenyomjanak, és elszomorítsák a szívünket. Rá kell ébrednünk, hogy minden napunk egy isteni ajándék. Amikor egy nap eltelik, többé nem hozhatjuk vissza. Ha elkövetjük azt a hibát, hogy átadjuk magunkat a negatív, kedvetlen, zsémbes, vagy keserű hangulatnak, akkor elvesztegetünk egy napot. Vannak emberek, akik csak úgy pazarolják az éveket, egyiket a másik után, csupán mert boldogtalanok, mert igazságtalanul bánnak velük, esetleg nem jönnek be a számításaik, vagy mert nem úgy, és olyan gyorsan alakulnak a dolgaik, ahogyan azt ők szeretnék. Én már elhatároztam: több napot nem fogok eltékozolni, hanem mindegyiket úgy ünneplem meg, mint Istentől kapott ajándékot. Ámen!