2009. december 10. csütörtök

Ef 2,11-22.

11 Emlékezzetek tehát arra, hogy ti egykor pogányok voltatok,
úgynevezett körülmetéletlenek a körülmetéltek szerint, akik viszont
azért nevezik magukat így, mert testükön emberkéz által körül vannak
metélve. 12 Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel
közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló
idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. 13 Most
pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol" voltatok, "közel"
kerültetek a Krisztus vére által. 14 Mert ő a mi békességünk, aki a két
nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó
falat, az ellenségeskedést, 15 miután a tételes parancsolatokból álló
törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve, a kettőt egy új
emberré teremtse önmagában. 16 Megbékéltette mindkettőt egy testben az
Istennel, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában,
17 és eljött, és "békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és
békességet a közelieknek". 18 Mert általa van szabad utunk
mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. 19 Ezért tehát nem vagytok
többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza
népe Istennek. 20 Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára,
a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, 21 akiben az egész épület
egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, 22 és akiben
ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.

                                                   Kihez tartozhathak?

Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek
lelketek pásztorához és gondviselőjéhez. (1Pt 2,25)

Birkák bolyonganak a lejtőn az angliai Tóvidéken. Kihez tartozhatnak?
Ha megkérdezünk egy helyi pásztort, azt mondja: "Az összes birka a domb
innenső oldalán az enyém. Nagyon szívós nyáj. Mindenféle időjárásban
kint vannak, és a dombon találnak maguknak ennivalót. Csak fürdetni,
bogarászni, elleni és birkanyírásra hozom le őket."
"De mi történik, ha elkóborolnak?"
"Nem fognak. Betájolják magukat a hegyhez."
A "betájolni" új szó a számomra. Ezek a bárányok kerítések nélkül is
képesek betájolni magukat. Az anyabárány megtanítja a kisbárányoknak,
melyik földhöz tartoznak.
Én is elkóboroltam Istentől, mert a természetem arra ösztönzött, hogy
letérjek az útról. De amikor Jézus Krisztust megtaláltam, ő tájolt be
engem magához. Mostanában ha az a késztetésem támad, hogy elkóboroljak,
akkor a Pásztor hangját hallom a szívemben, aki magához hív.

Imádság: Urunk, boldogok vagyunk, hogy te vagy a pásztorunk. Segíts
nekünk, változtasd meg a szívünket, hogy soha ne akarjunk tévútra
térni.

 Ámen.