Kísértések sokszor kerítenek hatalmukba, és tesznek próbára minket. Hazugságokkal tévesztenek meg, és próbálnak letéríteni az igaz útról. Sajnos a kísértések, bele is sodornak a bűnbe. Következik a kiúttalanság, és a lelkiismeret nyomaszt minket. Ebben az állapotban, gondoljuk vagy ki is mondjuk: - csak a csoda segíthet! – Meg is jön mindig a csoda. De, Isten nem azért szólítja meg az embert, hogy aztán otthon lelkendezzen magában, micsoda megtiszteltetésben volt része. - Ha csak ennyi történik, akkor bizony el is lehet felejteni az egész Isten, és ember találkozást. Mindennap van részünk csodában, amely üzenetet közvetít, figyelmeztet, remény, de feladatot is ad a mi számunkra, ugyan úgy, mint a mai olvasmányban Mózes számára. - - „Miután Mózesnek menekülnie kellett Egyiptomból, Midián földjén telepedett le, és ott Midián papjának, Jetrónak leányát vette feleségül. Mózes egy alkalommal apósának, Jetrónak, Midián papjának juhait őrizte. Messzire behajtotta a juhokat a pusztába, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. Itt megjelent neki az Úr angyala: egy égő csipkebokorban, a tűz lángjában. Amikor Mózes odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem ég el. Mózes így szólt magában: „Odamegyek és megnézem ezt a különös látványt: miért nem ég el a csipkebokor.” Amikor az Úr látta, hogy Mózes vizsgálódva közeledik, megszólította őt a csipkebokorból: „Mózes, Mózes!” „Itt vagyok” – felelte Mózes. Erre Isten így szólt: „Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állsz, szent föld.” Aztán így folytatta: „Én vagyok atyáid Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.” Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni. Aztán ezt mondta az Úr: „Íme, felhatolt hozzám Izrael fiainak jajkiáltása, láttam, hogy az egyiptomiak milyen keményen sanyargatják őket. Jöjj tehát, hadd küldjelek a fáraóhoz, hogy kivezesd népemet, Izraelt Egyiptomból!” Mózes erre azt mondta Istennek: „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és én vezessem ki Izrael fiait Egyiptomból?” Ő azt felelte: „Én veled leszek, és ez lesz a jel számodra, hogy én küldöttelek: „Ha majd kivezeted népemet Egyiptomból, ezen a helyen fogtok áldozatot bemutatni az Istennek!” ( Kiv 3,1 - 6.9 -12 ) - Mózes átélte a találkozást Istennel. A mai nap ezt kínálja nekünk is az Isten. Éppen ezért szólít meg bennünket is az Isten: - állj meg ember, ebben a felgyorsult rohanó világban, „vedd le saruidat, mert a hely ahol állasz szent föld.” Ez azt jelenti, hogy meg kell szabadulnunk bűneinktől, le kell vetnünk hétköznapi gondjaink saruját, és át kell engednünk magunkat az Istennel való találkozás csodálatos örömének. Isten a szúrós csipkebokorban jelenik meg. Ő, nem iszonyodik tőle, nem fordul el utálkozva, látva a töviseket. Közénk jött, - bűnös, szúrós emberek közé, egyszerű módon megjelenik, és Ő kezdeményezi velünk a kapcsolatot. Nem a sértett duzzogásával, még csak nem is az ítéletre kivont karddal közeledik, hanem valami egyszerű jelben lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy találkozzék vele.