A templomaink nyitva vannak, sőt, egy - egy nagy ünnepen sokan fordulnak meg a templomban. De vajon van - e valaki is, aki másként távozik onnan, mint ahogyan odament a templomba? Vannak emberek, akik elmennek, - letudják a vasárnapi kötelességeiket, aztán megváltozva mennek haza, és teszik a jót, de sajnos mentünk már mi is úgy haza, hogy ugyanazokat a rossz cselekedeteket folytattuk, mint előtte.Miért? Mert sokszor nem látjuk bűnnek a bűnt, és már rég Isten nélkül akarjuk élni, és megoldani a problémáikat. - - Jézus látta, hogy az Isten nélküli élet, a biztos pusztuláshoz vezet. - Ő most is, messzebbre és mélyebbre lát, mint mi. - A mai valóság láttán, mivel szeret bennünket, csak sírni lehet. - - „Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt. Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”( Lk 19,41 - 44 ) - Milyen érdekes, - Jézus sírt akkor, amikor mindenki más örült.Sírt, mert látta, hogy az emberek nagy része, egyáltalán nem figyel Isten törvényeire, és Őrá sem hallgatnak, sőt, most akarják megölni Őt. - Testvérek! Változott valami azóta? Ugye nem vagy nemsok! - Elmegyünk olykor a templomban, de utána éljük a magunk életét úgy, mint előtte. – Az emberiség a maga gőgös önhittségében semmibe veszi Istent, sőt, sárba tapossa parancsait, amelyeket az érdekünkben adott nekünk, és helyettük újakat írunk. Sajnos annyira önzők, és szeretetlenek lettünk, hogy még az sem érdekel: ha ennek rossz következménye lesz. Aki ebbe belegondol, az csak sírhat ezen a szomorú helyzeten. - Kit zavar az, hogy a jövőnk tervezéséből kihagyjuk Istent? - Pontosan az történik, amire Pál apostol figyelmeztette Timóteust: - "Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják.” (2Tim 4,3 - 4) - - Pont azokat a részleteket nem jegyezzük meg, amelyek a bűnről, az Isten kegyelméről szóló komoly tanítások. - Közben azt gondoljuk, hogy rendben van az életük. Van egy általános istenhitünk, de Jézus egyáltalán nem fő tényező az életünkben. – Az embereknek arra van naponta több órájuk, hogy a televíziót bámulják, de arra csak perceik vannak, vagy azok sem, hogy kimutassák szeretetüket, hálájukat Isten előtt, vagy engeszteljék, bocsánatot kérjenek Tőle. - Gondoljátok, hogy lehet ezeket következmények nélkül tenni? Egy ideig, talán lehet. - Mindennap, amíg e földön élünk, könyörögjünk azért, hogy ajándékozzon meg minket Isten a bűnbánattal, hogy mi is tudjunk sírni azon, ami miatt Ő sír az életünket látva. Az az ember, aki megbánja bűneit, aki kér bocsánatot Istentől, és megbocsát felebarátainak, azt Ő megajándékozza a kegyelem el nem múló örömével.