Préd 3,1-14.

1 Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég
alatt.
2 Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak.
Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény
kitépésének.
3 Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan
az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek.
4 Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a nevetésnek. Megvan
az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak.
5 Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek
összerakásának. Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az ideje az
öleléstől való tartózkodásnak.
6 Megvan az ideje a megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek.
Megvan az ideje a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak.
7 Megvan az ideje az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak.
Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.
8 Megvan az ideje a szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek.
Megvan az ideje a háborúnak, és megvan az ideje a békének.
9 Mi haszna van a munkásnak abból, amiért fáradozik? 10 Láttam azokat a
bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak
velük. 11 Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az
örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem
tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott.
12 Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint ha örül az ember, és a maga
javára törekszik egész életében. 13 De az is Isten ajándéka, hogy az
ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. 14 Rájöttem, hogy
mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való,
és nincs belőle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy féljék őt.

                     KOMPOSZTTELEP GYÜMÖLCSEI

Szépen megalkotott mindent a maga idejében... (Préd 3,11)

Komposztálót tartok a kertemben, és szeretem látni, ahogy a beletett
dolgok tiszta, egészséges talajjavítóvá érlelődnek. Gyűjtök benne
zöldségdarabot, lehullott levelet, levágott füvet és még papírt is.
Néhány hetente alaposan átforgatom az egész halmot. Amikor kiszárad,
meglocsolom. Semmi egyebet nem csinálok vele, hagyom, hogy a
baktériumok tegyék a dolgukat. Néhány hónap múlva azt látom, hogy a
"szemetem" gazdag, friss tápanyaggá változott a kertem számára.
Gyakran hasonló történik az életemben is. Korábban azt éreztem, hogy
dolgok, amelyeket megtettem, vagy épp elmulasztottam, gyümölcstelenek,
értelmetlenek voltak. Időnként nagyon kemény vagyok magamhoz. De
rájöttem, hogy Isten nem olyan szigorú hozzám, mint én. A nagy hibáim
mind hoztak valami pozitívat is. Isten csendben munkálkodik, és később,
amikor a legkevésbé várnám, csodálatos, új termőtalajt találok, amely
kész táplálni életem egy új szakaszát. Életem fonnyadó levelei - hibáim
és hiányosságaim - átalakultak, hogy új távlatokat vagy erősebb
önbizalmat adjanak.
Mindig újat kezdhetünk, amikor akaratunkat és életünket Isten elé
visszük, és engedjük erejét csendben munkálkodni.

Imádság: Istenünk, gyengék és sérülékenyek vagyunk. Segíts, hogy
elfogadjuk irányításodat az életünkben.

Ámen.