Annak idején azt képzelték el a Messiásról, aki majd jön, hogy minden ellenséget legyőz. Aki erős lesz és hatalmas, aki előtt mindenki meghátrál és térdet hajt. - - „Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” ( Lk 4,16 – 19 ) - - Szokás szerint lehetett jelentkezni, és minden felnőtt férfinek joga volt felolvasni a zsinagógában, és magyarázó megjegyzéseket fűzni hozzá. Jézus is felolvasott, és magyarázta is a hallott szavakat, a hallgatóság pedig igen elcsodálkozott. Mit jelentenek a Tőle elhangzott szavak? Mi teljesedett be? Honnan veszi a bátorságot, hogy egy ősi prófécia, Izajás próféta jövendölését, és annak beteljesedését hirdesse, és miért pont ma teljesedne be a jövendölés? Nincs semmi jele annak, hogy pont ma köszöntött volna be az Isten kegyelmének esztendeje! Egyáltalán ki Ő, hogy Isten küldöttjének nevezze magát? Hiszen ismerjük őt! Ő csak Jézus, József fia, Mária gyermeke! Ismerjük jól gyerekkora óta, és ezért ez a prófécia Őrá nem vonatkozhat! Hogyan jön Ő ahhoz, hogy ezt magára vonatkoztatva nyilatkoztassa ki! A Názáretiek, nem az egyszerű ács fiát képzeltek maguknak Megváltónak. Ők egy erős, gazdag vitézt, hőst képzeltek el, akit követhetnek, de mindenki elsősorban azt várta, hogy a Messiás megszabadítja népét a római elnyomástól és meghozza Jeruzsálem dicsőségét. Pedig ez a prófécia, és Jézus is nagyon fontos hírről beszél. Arról, hogy Ő az, akivel elérkezett: az öröm, a béke, a szabadulás, a látás, egy új élet, és a kegyelem ideje. Jézus csupa olyan történésről beszél, amiből a legtöbbször hiányt szenvedünk mindnyájan. Ugye, mennyire nem megy a szeretet adása, a békesség megtartása, a bűneinktől való szabadulás, és mennyire rosszul ismerjük Istent?! Ha új életet akarunk élni, el kell indulnunk Jézus után a szeretet, a béke, a hit, a remény, és a bűneinktől való szabadulás keskeny, és igencsak nehéz, keserves, de egyedül lelki békét, boldogságot, és üdvösséget adó útján.Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy amit mondtál magadról a zsinagógában, az igaznak bizonyult! Köszönjük, hogy Te vagy a Megváltó, a Szabadító! Köszönjük, hogy ma is itt vagy velünk!