A tanítványok a történéseket, a szenvedést, a kereszthalált, de még a föltámadást sem tudták összeegyeztetni Jézus küldetésével. Amikor szembesültek Jézus golgotai halálával, teljesen leblokkoltak, és nem jutott eszükbe, amit mondott Jézus a föltámadásáról. – „Abban az időben: Az (Emmauszból visszatért) tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel (Jézust) a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így folytatta: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek.” ( Lk 24, 35 – 48 ) Jézus nem magának kér ennivalót. Nem neki van szüksége rá, hogy életben maradjon, hanem a tanítványoknak, hogy megerősödjenek a hitben. Láthatjuk, hogy hitetlenkedtek még akkor is, amikor megjelent Jézus, amikor láthatták, és látták átszögezett kezét és lábát. Bár lehet, hogy hittek, de azt valószínű nem hitték, hogy Jézus valóságos testben támadt föl, és van közöttük. A Föltámadt Jézus ma is így köszönt bennünket: Békesség nektek! Szükség is van arra, hogy halljuk a szavát! Mert ma is jelen van a szeretetlenség, a hitetlenség, a reménytelenség, a bizonytalanság vagy a közvetett vagy közvetlen megfélemlítés, és a keresztyénüldözés. Ma is jelen van a szenvedés, és a halál is. Ezért, nekünk is szükségünk van arra, amire a tanítványoknak volt szükség: hogy találkozzunk, beszélgessünk Jézussal. Ha az élet örömeiben vagy kudarcunkban találkozunk is Vele, akkor az helyzet, biztosa a javunkra lesz.Legyen szükségünk ma is, holnap is, és mindörökké a föltámadt Jézusra!