Egy folyó ágai örvendeztetik Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait. Isten van benne, nem inog meg. (Zsolt 46,5-6)

[Jézus Krisztusban] ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2,22)

Olvasmányok: Mk 12,1-12 és Róm 5,1-5(6-11)

Lekció:Mt 15,21-28 Ézs 5,1-7

Igehirdetési ige:1Thessz 4,1-8

Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedem, aki elküldött engem és az õ dolgát elvégezzem.
János 4, 34.

Isten akarata, amelyet Krisztus betöltött, nem egyéb, mint a Krisztus engedelmessége. Ahogyan Pál mondja: Engedelmes lett értünk. Ebben van mindnyájunk megigazulása is: " . . . egynek engedelmességé által sokan igazakká lesznek."
"Megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig."
Mindezt nem azért teszi, mintha méltóit volnánk rá, vagy megszolgáltuk volna. Ily felséges Valaki ilyetén szolgálatára ugyan ki volna méltó?! Hanem azért teszi, hogy engedelmeskedjék az Atyának. PáI apostol itt szinte egyetlen szóval feltárja az eget, bevisz oda, hogy beletekinthessünk Isten felségének mélyeibe s megláthassuk atyai szíve kibeszélhetetlenül kegyelmes akaratát, irántunk való szeretetét s hogy érezhessük, miként végezte eI Isten jótetszése öröktõl fogva mindazt, amit Krisztus, a Dicsõséges értünk cselekedjék s meg is cselekedett.
Kinek ne olvadoznék szíve az örömtõl? Ki az,, aki nem akarna szeretni, dicséretet mondani és hálát adni? Ki az, aki kész ne volna az egész világ szolgája lenni, sõt a semminél is szívesen kevesebbé és semmibbé válni, mikor látja, hogy mily drágának ítélt minket maga az Isten, alti atyai akaratát szent Fia engedelmességén oly gazdagon kiárasztotta és megbizonyította.

Krisztus ártatlan Bárány, 
Ki miértünk megholtál
A keresztfa oltárán 
Nagy engedelmes voltál. 
Viselvén bûneinket, 
Megváltottál minket. 
Irgalmazz nékünk,
Oh Jézus, oh Jézus.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.