Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! (Ézs 55,6)

Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! (2Kor 6,2b)

Olvasmányok: Róm 11,25-32 és Mk 6,30-44

Annak okáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. 
Római levél 13, 5. 

Milyen jó szeme van a szentírásnak! Nagyon helyesen úgy tekint a világi hatalom kardjára, mint amely éppen irgalmasságból kénytelen irgalmatlan is lenni és csupa jóságból szigorú haragot is köteles gyakorolni. Pár és Péter is azt mondja, hogy a felsõbbség Isten szolgája. A gonoszoknak bosszúra, haragra és büntetésre, a kegyeseknek pedig védelemre, dicséretre és tisztességre. A kegyesekre néz, s azokon könyörül. Hogy baj ne érje õket, fékez, üt, vág, öl s mindebben Isten parancsának engedelmeskedik.
A gonoszok tehát nem azért bûnhõdnek ilyen irgalmatlanul, mintha maga a büntetés volna a cél s bárkinek is gyönyörûsége telnék vérükben, hanem a kegyesek védelmére, békés biztonságuk megóvására történik mindez. Ez pedig kétségkívül keresztyén cselekedet, telve irgalmassággal és szeretettel.
A felsõbbség nem azért van, hogy a saját hasznát s kénye-kedvét hajhássza alattvalóin, hanem hogy jólétet teremtsen nékik. A rómaiak a fejedelmet "pater patriae"-nak, a haza atyjának nevezték. Szégyen ránk, hogy mi a felsõbbséget nem hívjuk s tartjuk atyának! Pedig a király, kormányzó, fejedelem és polgármester - atyánk. Mert Isten általuk táplál s véd. Engedelmes tisztelettel szeressük hát õket. Hogy ki-ki meglássa elöljáróiban Isten ajándékát s õrizkedjék a lázadástól.

Az Úr rendelt királyokat 
Ország kormányzására, 
Hogy használják hatalmukat 
Népek boldogságára;
Hogy jót a rosszak, 
Gyengét erõszak 
Ne tiporhassák,
Sõt jog és igazság 
Ragyogjon, mint nap fénye.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.