És amikor elvonult az Úr, nagy és erõs szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az Úr elõtt; de az Úr nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az Úr nem volt ott a földrengésben. A földrengés után tûz támadt; de az Úr nem volt ott a tûzben. A tûz után halk és szelíd hang hallatszott. (1Kir 19,11b-12)

Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. (2Kor 3,17)

Olvasmányok: Fil 4,8-14 és Jer 7,1-15

Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. 
Korinthusi elsõ levél 7, 32.

Úgy belénkragadt a kétkedõ hitetlenség, hogy örökké az ennivalón aggódunk. Mindenáron tudni szeretnénk, hogy az Isten miként is akar eltartani. Azt akarnánk, hogy a házunk legyen tele gabonával, az erszényünk meg pénzzel. Tehát a házunkhoz és erszényünkhöz szeretnénk az Istent kötni. Holott Isten szabadon akar cselekedni s nem engedi kötni magát se idõhöz, se személyhez, se helyhez. - semmihez. Hagyjuk õrá táplálásunk gondját. Ne búsulj, ad õ gabonát is, pénzt is, kellõ idõben és mértékkel. Te pedig csak egyre gondolj: Ma dolgozni akarok, majd meglátom honnét adja meg! Holnap ugyanígy. Mígnem belátod majd, hogy Isten aggodalmaskodásod nélkül is eltart.
Hát csak hagyjuk rá a gondjainkat. Munkád és iparkodásod nincs ellene a hitnek, sõt szükséges a test megzabolázására. Az aggodalmaskodás azonban Isten ellen van. Az asszony gondozza gyermekét, igazgassa házát s minden egyebet bízzon Istenre. Hasonlóképpen a férfi is: dolgozzék s ajánlja magát Istennek, aki nem hagyja el, amint azt eléggé meg is ígérte. Aggodalmaskodásunkkal csak annyit érünk el, hogy Istent hátráltatjuk és útjában vagyunk.

Hagyjad a jó Istenre 
Minden te útadat!
Ha bánt szíved keserve, 
õ néked nyugtot ad. 
Ki az eget hordozza
S oszlat felhõt, szelet: 
Napját rád is felhozza 
Atyád õ, áld s szeret.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.