Szemedet rajta tartod az emberek minden útján. (Jer 32,19a)

Õbenne élünk, mozgunk és vagyunk. (ApCsel 17,28a)

Olvasmányok: Mt 7,21-27(28-29) és Jak 5,7-12

November 16.

"...õbenne élünk, mozgunk és vagyunk." (ApCsel 17,28a)

Egészsége megtartása érdekében naponta sportoljon legalább fél órát! - tanácsolja a tévé orvosa. Mozgás és sportolás. Az aktív mozgás és a sportolás között létezik különbség? Annak, aki egész nap lót-fut, és ezt a reklámot hallja, elsõ reakciója bizonyosan egy legyintés, mozgott õ aznap már eleget. Viccesen ki is egészítheti: mozogjon annyit más is! A sportolás azonban kedvtelés. Az a fajta cselekvés, amely nem kényszer hatására történik, hanem a testet felszabadító cselekedetként.
A napi sportolásnak azonban több kitétele is van: a fontosság felismerése és lemondás. Tudatunkba be kell programozni, hogy nélküle elõbb vagy utóbb gondok fognak jelentkezni, talán visszafordíthatatlanok is.
Hogyan érezzük magunkat "porsátrunkban"? Törõdünk-e a testünkkel és a lelkünkkel? "Ép testben ép lélek", hangzik az ismerõs mondás, vagy humoros változata: "ép testben épphogy élek". Pál nem napi "sportpenitenciákat" vagy direktívákat fogalmaz meg, hanem szembesíteni szeretné hallgatóit az új életvitellel. Aki Istenben hisz és az õ rendelkezései szerint él, az életének minden percét vele tölti el. Ezért hangsúlyozza a mindennapi "hitfitnesz" fontosságát. Élünk, mozgunk és vagyunk, azért, mert Isten ilyennek teremtett minket. Az egészséges ember számára természetszerû a napi rutincselekedetek elvégzése, amikor azonban beáll az "üzemzavar", akkor döbbenünk rá, hogy minden mozdulat ajándék. Sajnálatos, de vannak, akik az orvostudomány elõrehaladása ellenére is mozgásukban korlátozottnak születnek vagy azzá lesznek, de mégsem tekintik életüket tragédiának, mert megismerték a "hitfitneszt". Istenben élni, mozogni. Amennyiben õszinték szeretnénk lenni, el kell ismernünk, hogy sok kerekesszékben közlekedõ testvérünk hozta zavarba ép felebarátját élõ, megélt bizonyságtételével.
"Mozgunk" - az idei Szélrózsán a szállások elfoglalása közben érkezett meg a fogyatékossággal élõket szállító "különítmény". Volt közöttük, aki saját autóját lábak nélkül vezette, mások egy mozdulatot sem tudtak tenni segítõjük nélkül, és mégis jókedvûek voltak, mosolyogtak. És nemcsak õk, hanem a karjukat és lábukat helyettesítõ segítõik is, akik számára mindez természetes volt. Mozogtak és éltek. Én pedig ott álltam a "partvonalon" a nagyon bizonytalan "segíthetek?" felajánlással.
Istennel együtt lenni az élet minden pillanatában nem kötelesség és nem "lótás-futás", hanem lehetõség. A hasonlóság kétségtelen, a testi fitneszhez hozzátartozik a lelki is. Nem kell elfáradni benne, hanem fel kell töltõdni, és követni õt életünk minden napján. Lelke megõrzése érdekében naponta legalább egy félórát töltsön "hitfitnesszel"! Megéri!

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.