Alig találkozni olyan emberrel, aki ne panaszkodna fáradtságra. Mivel mindennap rohanunk, tanulunk, dolgozunk, intézzük az ügyeinket, elfáradun testileg és lelkileg is. Mindenki próbálja ugyan kipihenni magát vagy úgy, hogy alszik vagy, tévét néz, vagy olvas egy jó könyvet. Van, aki elmegy egy wellnesshétvégére. - Ma, Remete Szent Pálról emlékezünk meg. Egyiptomban, gazdag családba született, szüleit fiatalon, már 15 évesen elveszítette. A Déciusz - féle üldözéskor (250) a thébai hegyek közé menekült, és ott egy sziklabarlangban élt minden embertől távol. Sokat böjtölt, sok önmegtagadást vállalt, sokat imádkozott és elmélkedett. Kialakította az Istennel való bensőséges kapcsolatot, és megtalálta a lelke a békét. Közelében más remeték is éltek, de nem tudott róluk. Nem sokkal halála előtt, álmában kapott jel hatására találkozott Remete Szent Antallal. - 340 táján halt meg. - Remete Szent Pál, a thébai remeték atyja. - A mai Evangéliumban olvashatunk arról, hogy hol tehetjük le az aggódásainkat, a bántásokat, amiket hordozunk vagy, amik annyira megülik a szívünk mélyét. Hol tehetjük le azokat az élethelyzeteket, amit naponta ránk rak a család, a munkahely, a baráti társaság vagy hol tehetjük le a bűneinket, amik terhelik az életünket? - - „Abban az időben Jézus megszólalt, és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.” ( Mt 11,25 -30 ) - Jézus a megfáradtakat és megterhelteket hívja magához. Ő azért jött, hogy levegye a vállunkról azt a sok terhet, amit cipelünk. Jézus az a személy, akinek nemcsak akkor kellünk, amikor erősek, produktívak vagyunk és tudunk teljesíteni, hanem Ő, fáradtan, kimerülten, bűnökkel megterhelve is kíváncsi ránk, ilyenkor is hív, mert akar segíteni. Igaz, hogy pihenést és feltöltődést találhatunk máshol is, de lelki nyugalmat csak Nála. Szent Ágoston így ír erről: „Nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned”. Az életünk igazi nyugalmát, csak az Istennel való kibékülés hozza el. A terheinket, gondjainkat, a bűneinket nem kell tovább cipelni, lerakhatjuk őket, és új erővel élhetjük az életünket. Jézus nem úgy pihentet meg, hogy nem kell semmit tennünk, hanem arra biztat, hogy vegyük fel az Ő igáját, és éljünk Vele.