Lelkipásztor, készítsd fel a szívedet!
„Ezért borultam le az Úr előtt. Negyven nap és negyven éjjel maradtam leborulva…” (5Mózes 9:25)

Egy lelkipásztornak az volt a szokása, hogy szóról szóra megírta a prédikációit. Jól is működött a dolog – amíg egy vasárnap a szószéken vette észre, hogy nincsenek nála a jegyzetei. Így szólt a gyülekezethez: „Ma reggel otthon felejtettem a jegyzeteimet, így most imádkoznom kell és Istenre támaszkodnom. A délutáni istentiszteletre majd jobban felkészülök.” Mókás történet, de nem annyira vicces, ha tényleg ez a valóság. Kedves Lelkipásztor, lehet, hogy rövid távon nagy benyomást teszel a gyülekezetedre az ékesszólásoddal, de hosszú távon igazi hatást csak akkor érhetsz el, ha szavaidat a Szentlélek sugallja. A szívek megváltoztatásának képessége messze meghaladja a te képességeidet, ne ess tehát a beképzeltség csapdájába, vagy csak füstölögni fogsz, mint egy vizes petárda!

Tanulmányozd Krisztus életét! Mielőtt kiválasztotta tanítványait, mielőtt a vízen járt, mielőtt jóllakatta a sokaságot – órákat töltött imádságban. Ezért ahhoz, hogy ki tudd választani a megfelelő embereket, hogy vasárnap délelőtt táplálni tudd a nyájadat, vagy hogy a „vízen járj”, és nagyszerű dolgokat vihess véghez Istenért, először a szívedet kell felkészítened, nem csupán a prédikációdra felkészülnöd. Azt mondod, jó kapcsolatteremtő vagy? Rendben – de semmi olyan mondanivalód nem lesz az emberek számára, ami igazán számít, ha nem Istentől kapod az üzenetet. Azt mondod, inkább a tervezésben vagy jó? Ha nem töltesz időt Istennel, olyan dolgokba fogsz belekezdeni, amibe nem kellene – olyanokba, amikből aztán majd talán nem is tudsz kimászni. Mózes azt mondta: „Ezért borultam le az Úr előtt. Negyven nap és negyven éjjel maradtam leborulva, mert azt mondta az Úr, hogy kipusztít benneteket.” (5Mózes 9:25). Az eredmény? Isten nemcsak megkímélte a népet, hanem meg is áldotta őket. Tehát, kedves lelkipásztor, készítsd fel a szívedet!