Fogadd el Isten vigasztalását!: A szabadulás csak részben jelenti az elutasítás okozta probléma megoldását. A szabadulást hasonlíthatjuk a fertőzés kitisztulásához egy sebből. A fertőzés komplikálja a már meglevő sebet, valójában akadályozza a seb gyógyulását, de ha egyszer kiküszöböltük a fertőzést, akkor a seb magától begyógyul. Ennek a példának az alapján meg tudjuk érteni, miért szükséges egy lépéssel több az elutasításból származó seb teljes gyógyulásához. Az elutasítás okozta seb fájdalommal jár. "A szívnek bánata miatt a szellem megszomorodik" (Példa 15,13). A fájdalomra való orvosság a vigasztalás. "Ezt mondja az Úr: Szó hallatszott Rámában, sírás és keserves jajgatás: Rákhel siratta az ő fiait, nem akart megvigasztalódni az ő fiai felől, mert nincsenek" (Jeremiás 31,15). Honnan származik a vigasztalás? A vigasztalás Istentől jön. "Áldott az Isten...minden vigasztalásnak Istene, aki megvigasztal bennünket minden nyomorúságunkban" (2Kor. 1, 3-4). Hogyan jutunk hozzá? Isten kegyelmének ajándékaként kapjuk. Ugyanúgy vesszük, ahogy a bűnökből való megváltást. "Kegyelemből tartattatok meg hit által" (Efézus 2,8), Jézus a Szent Szellemet küldte el, hogy megvalósítsa azt, amit Ő a kereszten megszerzett számunkra. "És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké... Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok." (János 14, 16; 18) A belső gyógyulást ugyanúgy kell elfogadni, mint a testi gyógyulást. Kérhetjük hittel és meggyógyulunk (Máté 9,22). Vagy hívhatjuk a gyülekezet vénjeit, akik megkennek bennünket olajjal és elmondják értünk a hit imáját (Jakab 5, 14-16 ). "Azért mondom nektek: Amit könyörgésetekben kértek higgyétek hogy mindazt megnyeritek, és meg lesz nektek." (Márk 11,24) Ma Jézus minden elutasítottságtól sérült léleknek felteszi ugyanazt a kérdést, amit a szerencsétlen nyomoréknak feltett a Bethesda tavánál: "Akarsz-e meggyógyulni?" (János 5,6). Add át a sebeidet Jézusnak! Válaszd a vigasztalást! Ámen!