„A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok…” (Filippi 4:5-6)

Az Úr közel! Nem vagy egyedül. Lehet, hogy úgy érzed, vagy úgy gondolod, hogy egyedül vagy. De soha egyetlen pillanat nincs az életedben, amivel Isten segítsége nélkül kellene szembenézned. Isten közel van.

Isten újra és újra biztosítja népét a jelenlétéről.

Ábrahámnak ezt mondta Isten:

„Ne félj Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.” (1 Mózes 15:1)

Hágárnak az angyal ezt kiáltotta:

„Ne félj, mert Isten meghallott.” (1 Mózes 21:17, angolból fordítva)

Amikor a filiszteusok elűzték Izsákot a földjéről, és egyik helyről a másikra kellett mennie, Isten megjelent neki és emlékeztette:

„Ne félj, mert én veled vagyok.” (1 Mózes 26:24)

Mózes halála után így szólt Isten Józsuéhoz:

„Ne feledd: Én parancsoltam meg neked, hogy légy erős és bátor! Istened, az Örökkévaló van veled, akárhová mész! Hát ne félj semmitől, és ne engedd, hogy bármi elbátortalanítson!” (Józsué 1:9)

Isten Dáviddal volt, annak ellenére, hogy Dávid házasságtörő volt. Jákobbal volt, annak ellenére, hogy Jákob csaló volt. Elizeussal volt, annak hitetlensége ellenére.

Aztán, a velünk való bensőséges közösségének végső kinyilatkoztatásaként, Isten Immanuelnek nevezte magát, ami annyit tesz „Velünk az Isten”. Testté lett. Bűnné lett. Legyőzte a sírt. Még mindig velünk van. Szent Szelleme által vigasztal, tanít és meggyőz.

Ne gondold, hogy Isten a távolból figyel. Ne hidd el a hazugságot, miszerint Isten elhagyott. Ha bedőlsz ennek, akkor a problémádat a magány érzése még inkább fel fogja nagyítani. Egy dolog szembenézni egy kihívással, na de egyedül? Az elszigeteltség a félelem spiráljába taszít. Inkább légy az az ember, aki két kézzel kapaszkodik Isten jelenlétébe.

Velem van az ÚR, nem félek, ember mit árthat nekem? (Zsoltárok 118:6)

Mivel az Úr közel, semmi miatt nem kell aggódnunk.

Nyugodtan Istenhez vihetjük a problémáinkat, mert Ő olyan közel van hozzánk, mint a következő lélegzetünk.