Mt 26,36-46.

36 Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és
így szólt tanítványaihoz: "Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott
imádkozom." 37 Maga mellé vette Pétert és Zebedus két fiát, azután
szomorkodni és gyötrődni kezdett. 38 Akkor így szólt hozzájuk: "Szomorú
az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!" 39
Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: "Atyám, ha
lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen,
ahogyan én akarom, hanem amint te." 40 Amikor visszament a
tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: "Ennyire nem
tudtatok virrasztani velem egy órát sem? 41 Virrasszatok, és
imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test
erőtlen." 42 Másodszor is elment, és így imádkozott: "Atyám, ha nem
távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te
akaratod." 43 Amikor visszament, ismét alva találta őket, mert
elnehezült a szemük. 44 Otthagyta őket, újra elment, harmadszor is
imádkozott ugyanazokkal a szavakkal. 45 Azután visszatért a
tanítványokhoz, és így szólt hozzájuk: "Aludjatok tovább és pihenjetek!
Íme, eljött az óra, és az Emberfia bűnösök kezébe adatik. 46
Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van az, aki engem elárul."

                          MARADJ VELEM!

Így szólt Jézus hozzájuk: Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok
itt, és virrasszatok velem! (Mt 26,38)

Ágyba dugtam három kislányomat. Egy jóéjt puszi és egy ölelés után
kettő már alszik is, de a hatéves Carly nehezen tud megnyugodni.
"Maradj még itt velem!" - kérte.
Ilyenkor leülök az ágya mellé. Kis ujjaival megszorítja a kezemet.
Egyikünk sem szól egy szót sem, de a kislányom biztonságban érzi magát,
hogy ott vagyok mellette. Pár perc múlva a keze elernyed, és már alszik
is.
Ez az élmény másképp láttatja velem a Gecsemáné-kertben történteket.
Jézus azt mondta a tanítványainak: "Maradjatok itt, és virrasszatok
velem!" Jézusra nehéz teherként nehezedik az előtte álló út. Az
Atya-Isten elhagyja, az emberek megvetik, és a világ bűnéért keresztre
feszítik. Jézusnak azon az éjszakán együttérzésre lett volna szüksége.
Első reakcióm erre a történetre egy ima: "Uram, én ébren maradtam
volna, én melletted maradtam volna." De utána eszembe jut, milyen
gyakran elbukom én is. Túl gyenge vagyok, hogy azt tegyem, amit Jézus
kér.
Jézus nem azért jött, hogy az erőseket megmentse. Olyanokért jött, mint
mi, akik a gyengeségünkben felé nyújtjuk a kezünket, és tőle várjuk a
segítséget. És ő velünk marad.

Imádság: Köszönjük, Istenünk, hogy gyengeségeinkben is feltétel nélküli
szeretettel jössz felénk. Ámen.

Legyünk hálásak, hogy Isten hűségesebb, mint mi.