Mózes halála
(5Mózes 31. - 34. fejezet)

Amikor pedig már letelőben volt Izrael vándorlásának ideje, Mózes kiállt Izrael egész gyülekezete elé, és ezeket a szavakat mondta: - Százhúsz esztendős vagyok, nem járhatok-kelhetek többé. És az Úr azt mondta nekem, hogy én sem léphetem át a Jordán vizét. De az Úr, Izraelnek Istene, a te Istened, maga megy át előtted, Ő pusztítja el ellenségeidet előled. Legyél azért erős és bátor, ne félj és ne rettegj, mert az Úr maga megy veled; nem marad el tőled, és nem hagy el téged! És Mózes megírta a törvényt, és átadta a papoknak, a Lévi fiainak, hogy minden hetedik esztendőben felolvassák a nép előtt: hallják és tanulják meg, hogy az Úristent kell félni. Azután azt mondta az Úr Mózesnek: - Íme, elközelgett halálod napja, ezért Józsuéval álljatok a szent sátorba, hogy parancsolatot adjak nektek. Az Úr pedig felhőoszlopban megjelent a sátornál, megállt a sátor nyílása felett, és így szólt Mózeshez: - Te most elalszol, de a nép felkel és idegen istenek után jár, és paráználkodik, elhagy engem, és felbontja a szövetségemet. De azon a napon felgerjed haragom ellene, elhagyom őt, és elrejtem arcomat előle. Add azért Izrael tudtára, ének formájában, hogy nemzedékről nemzedékre megtanulhassa: én már most tudom gonosz gondolatát, amely szerint cselekszik és cselekedni fog. S csak azért nem pusztítom el, mert szorongatói és ellenségei úgy magyaráznák, hogy az ő kezük a hatalmas, nem pedig én cselekedtem mindazt. Azután azt parancsolta az Úr Józsuénak: - Légy erős és bátor, mert te viszed be Izrael fiait arra a földre, amely felől megesküdtem nekik! Csak kánaánbeli néppel ne köss szövetséget, mert tiétek az a föld, nektek ígértem! És én veletek leszek. Akkor kimentek a nép elé, Mózes pedig megáldotta Izrael egész gyülekezetét, mind a tizenkét törzset, és azt mondta: - Boldog vagy Izrael! Ki olyan nép, mint te? Az Úr véd téged, és a segítségednek pajzsa és dicsőségednek fegyvere maga az Úr! Neked hízelegnek majd ellenségeid. Akkor Mózes felment a Piszga hegyére, és onnan megnézhette a Kánaán földjét, amely felől megesküdött az Úr Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy az ivadékainak adja. És meghalt akkor Mózes, az Úr szolgája, és Izrael fiai eltemették, és harminc napig siratták. Ámen!