2020. március 5. – Csütörtök

Evangélium

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti – bár rosszak vagytok – tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót ad a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt. Amit tehát akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a mózesi törvény és a próféták tanítása.”
Mt 7,7-12

Elmélkedés

A mai evangéliumi részletet szívesen értelmezzük úgy, hogy az imádság egy fajtájára, a kérő imára vonatkozik. Ezek szerint nyugodtan fordulhatunk Istenhez kéréseinkkel, mert ő a mi gondoskodó mennyei Atyánk, aki meghallgat minket és megadja, amire szükségünk van. Ezt a megközelítést támasztja alá a szövegben a következő kijelentés: „mennyivel inkább jót ad a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt.”
Egy másik lehetséges értelmezés szerint Jézusnak ez a tanítása az emberek közti kapcsolatokra értendő, ahogyan ez a következőből kitűnik: „Amit tehát akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!”
Mindkét megközelítés helyes és egyik sem zárja ki a másikat. És most jöjjön egy új gondolat az ima témájához: Ahogyan imádkozunk, olyanná válik az életünk. Amiért imádkozunk, az fog megvalósulni az életünkben. Amire imáinkban irányítjuk a törekvéseinket, gondolatainkat és figyelmünket, arra fogunk törekedni életünkben is. Ez pedig mind az Istennel, mind az emberekkel való kapcsolatainkra érvényes. Ezért érdemes elkezdeni egy kicsivel többet, egy picivel jobban imádkozni. Ezért érdemes Jézus lelkületével imádkozni. Az imádkozás formálja, alakítja életünket. Az imádkozás biztosítja az Istennel való folyamatos kapcsolatot. A nagyböjt az imában való megújulás ideje lehet számomra.