2023. szeptember 7. – Csütörtök, Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk

Evangélium

Abban az időben Jézus apostolainak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem mondta ezt mondta megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül. Nektek pedig minden szál hajatokat számon! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Mt 10,28-33

Elmélkedés

A kassai vértanúk mai ünnepén az evangélium az isteni gondviselésről szól, ami minden korban vigasztalást és megerősítést jelent azoknak, akiket hitük miatt bántalmazás vagy üldözés ér. Miért érdemes hinnünk az isteni gondviselésben? Ha Isten vigyáz minden teremtményére, köztük például a madarakra, akkor mennyivel inkább törődik a számára legfontosabb teremtményével, az emberrel. Isten vigyáz az életünkre, mégpedig legfőképpen úgy, hogy lelki javakat kapunk tőle. Meghív minket, hogy vele éljünk, és ez jelenti a boldogságot. Jóságának megtapasztalása személyes életünkben arra ösztönöz minket, hogy ne véletlenszerű események sorozataként értékeljük életünk napjait, hanem észrevegyük Isten segítő támogatását ezen eseményekben. Isten gondviselő szeretetére azzal válaszolunk, hogy neki engedelmeskedve és a lelki tökéletességre törekedve haladunk az üdvösség útján.
„Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt” – mondja Jézus, s ez nem csupán kortársainak, hanem minden krisztushívőnek szól, nekünk is. A vértanúk megértették, hogy mit jelentenek ezek a szavak és életüket is készek voltak feláldozni az üdvösség, az örök élet reményében. Életünk során újra és újra megpróbáltatások érnek minket. Ilyenkor se veszítsük el hitünket, hanem a próbatételek idején erősítsük meg Isten iránti szeretetünket. Bízzuk magunkat Istenre!