2017. június 22. – Csütörtök

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok: 
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, 
szenteltessék meg a te neved; 
jöjjön el a te országod; 
legyen meg a te akaratod, 
amint a mennyben, úgy a földön is. 
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; 
és bocsásd meg vétkeinket, 
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 
és ne vígy minket kísértésbe, 
de szabadíts meg a gonosztól! 
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Mt 6,7-15

Elmélkedés:

A vallási élet megújításáról elmélkedtünk a tegnapi evangélium kapcsán. Ezt a gondolatot folytatja a mai részlet, amelyben az imádsággal kapcsolatban ad Jézus tanítást. Az imádság az Istennel való személyes és őszinte kapcsolat kifejezése. Az imára nem Istennek van szüksége, hanem nekünk, embereknek, mert az ima a mi lelki fejlődésünket szolgálja. Jézus azt tanácsolja, hogy a vég nélküli imádkozás helyett inkább rövid legyen az imádságunk, de ez fejezze ki Istenre hagyatkozásunkat, aki jól tudja, hogy mire van szükségünk. 
Nem véletlenül nevezzük az Úr imáját, a Miatyánkot a legtökéletesebb imádságnak, mert egyrészt ezt maga Jézus tanította az apostoloknak és tanítja nekünk, másrészt ez az ima szépen összefoglalja kéréseinket, amelyekkel nap mint nap Istenhez fordulunk. Ugyanakkor a Miatyánkban benne van Istenre hagyatkozásunk is, hiszen nem követelőzve terjesztjük elé kéréseinket, hanem elfogadjuk akaratát. Már maga a megszólítás is gyermeki bizalmat és személyességet tükröz, mert Jézus bátorítása szerint Atyának, Atyánknak szólíthatjuk Istent. A kérések Isten elé terjesztése pedig azt jelzi, hogy elérhető számunkra az Atya és megtapasztalható az ő jósága, irgalma és szeretete. 
Az ima nem nehéz. Csak el kell kezdeni őszintén szólni Istenhez. Imádkozva tanuljunk imádkozni!