2017. augusztus 31. - Csütörtök

   Amikor Jézus a világ végéről beszélt, így szólt tanítványaihoz:
   Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert
   nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a
   tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba.
   Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el,
   amikor nem is gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit
   gazdája háza népe fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet adjon nekik?
   Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a munkában talál. Bizony,
   mondom nektek: rábízza egész vagyonát. Ha azonban az a szolga gonosz,
   és azt mondja magában: "Késik a gazdám!", aztán verni kezdi
   szolgatársait, és együtt eszik-iszik a részegeskedőkkel; s megjön ennek
   a szolgának ura azon a napon, amikor nem várja, és abban az órában,
   amikor nem is sejti, - ura kegyetlenül megbünteti, és a képmutatók
   sorsára juttatja. Ott aztán sírás és fogcsikorgatás lesz.
   Mt 24,42-51
   Elmélkedés:
   Az evangéliumban szereplő okos szolga és a gonosz szolga egyaránt várja
   egy ideig az Urat, aki azonban késik. A gonosz úgy gondolja, hogy előre
   ki tudja számítani ura érkezését, addig pedig van bőven ideje, ezért
   felhagy a várakozással és gonosz tetteket követ el. Sejti ő, hogy
   valamikor meg fog érkezni az Úr, de arra számít, hogy sokáig tart a
   késés. Bűnt követ el, amikor megszegi a hűséget, amikor nem elég
   türelmes a várakozásban, s amikor társait ütlegelve nem gyakorolja a
   szeretetet. Hűtlenségéért büntetésben részesül. Az okos szolga viszont,
   aki a késés ideje alatt is kitart a hűségben, és továbbra is éber
   marad, elnyeri jutalmát. Jézus szavaiból tudjuk, hogy érkezése az
   utolsó időkben biztosan be fog következni, de annak ideje az ember
   számára nem ismert. Ha tudnánk ugyanis, hogy mikor fog bekövetkezni a
   nagy találkozás, könnyen számítgatásokba kezdenénk, s halogatnánk
   megtérésünket. A könnyelműség és a felelőtlenség ebben az esetben
   mindenképpen vétkesnek tekinthető, s nagy árat kell érte fizetnünk,
   hiszen saját üdvösségünket tesszük kockára. A Jézussal való találkozás,
   még akkor is, ha nem tudjuk pontos idejét, a reményt élteti bennünk,
   mert ez üdvösségünk lehetősége. A keresztény remény sohasem a múlt,
   hanem a jövő, az eljövendő találkozás felé fordul. Várakozásunkat és
   reményünket egyedül Isten képes betölteni.