2017. április 24. – Hétfő

Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen csodajeleket tenni, amilyeneket te művelsz, ha az Isten nincs vele.” Jézus így felelt neki: „Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.” Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan születhetik valaki újra, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe, hogy újra szülessék?” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom neked: aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába. Ami testből születik, az test, – ami viszont Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.”

Jn 3,1-8

Elmélkedés:

A mai evangéliumban ismét egy olyan személlyel találkozunk, aki a hit útját járja, bár ez a jelenet nem a feltámadt Krisztussal való találkozásról szól, hanem korábban játszódik. Nikodémus a lelki újjászületésről beszélget Jézussal, amely során felvetődik a vízből és a Szentlélekből való újjászületés gondolata. Ezt bátran vonatkoztathatjuk a keresztségre és a bérmálásra. A vízzel való keresztség, amelyet az Egyház húsvét éjszakáján szolgáltat ki a hittanulóknak, lelki újjászületést jelent. A megkeresztelt ember meghal a bűnnek és feltámad, újjászületik Krisztusban. A bérmálás szentsége, amely a Szentlélek ajándékának elnyerése, szintén újjászületést jelent: a megbérmált személy teljes felelősséggel kötelezi el magát a keresztény életre. A lelki újjászületés további lehetősége a bűnbocsánat szentsége, amelyben Isten eltörli a bűnbánó ember vétkeit. Éljünk rendszeresen ezzel a lehetőséggel, amely által az irgalmas Atya szeretett gyermekeiként fogad vissza minket szeretetébe. 
A húsvét ünnepe és a feltámadás titkának megismerése a hit útján indít el mindannyiunkat, s ennek az útnak jelentős állomása a lelki újjászületés. Krisztus test szerinti feltámadásának egyik következménye az, hogy tanítványainak lelkileg kell újjászületniük, amit Isten Lelke kezdeményez bennük.