2019. január 15. – Kedd

Evangélium

Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Így kiáltozott: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!” Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!” A tisztátalan lélek erre összevissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” El is terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén. 
Mk 1,21-28

Elmélkedés

Az első tanítványok meghívása után Márk evangélista Jézus hatalmát mutatja a kafarnaumi zsinagógában végzett ördögűzéssel. A történetből kiderül, hogy ki valójában az a Jézus, aki az azonnali engedelmesség vágyával megszólította, meghívta a tanítványokat, és aki ellentmondást nem tűrően parancsol a gonosz léleknek, aki engedelmeskedve ennek a parancsnak, azonnal elhagyja az általa megszállt embert. Igen, akinek szavában ilyen nagy erő rejlik, ő az Isten Szentje. 
A történetben az Úr cselekedetének tétjére érdemes odafigyelnünk. Vagy a gonosz lélek lakik bennünk vagy Isten él bennünk. Az ember vágya nyilvánvalóan az, hogy Isten éljen benne, az ő jósága és szeretete. Isten képmásává válni nem a mi művünk, nem a mi erőfeszítésünk eredménye, hanem Isten gondoskodásának, irgalmának köszönhető. Ő az, aki megszabadít minket a gonosz befolyásától és megadja nekünk a szabadságot, hogy megismerjük őt és vele éljünk. Isten ajándéka számunkra tulajdonképpen nem az, hogy megismerhetünk belőle valamit, hanem az, hogy bennünk szeretne élni, és felkínálja számunkra, hogy benne éljünk. Az Istenben való élet a szenvedélyektől való megszabadulást, a gonosz hatalmának megtörését jelenti, aminek pozitív oldala a lelki tisztaság, megnyugvás és öröm. Engedjük, hogy bennünk éljen Isten és az ő szeretete!