2019. november 19. – Kedd, Árpád-házi Szent Erzsébet

Evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
Lk 6,27-38

Elmélkedés

A mai napon Szent Erzsébetet ünnepli Egyházunk, akinek személyében az alázatosság és szolgálatkészség csodálatos példaképét látjuk. Erzsébet felismerte a nagylelkű Isten jóságát életében, s ezt saját nagylelkűségével akarta viszonozni. Tudta, hogy nem királyi származása és méltósága fogja őt az üdvösségre vezetni, hanem a szeretet gyakorlása a szegények, a betegek felé. Mindenkiben, akinek segített, felismerte Krisztust, és ez a felismerés tette őt valóban önzetlenné. Szent Erzsébet életpéldája azt mutatja, hogy nem elegendő néha nagylelkűnek mutatkozni, nem elegendő időnként segíteni egy-egy rászorulónak, hanem az irgalmasság gyakorlása elkötelezettséget kíván. Valahányszor találkozunk az emberek nyomorúságával és szükséghelyzetével, igyekeznünk kell a legtöbbet adni nekik.
A mai evangéliumban ezt olvassuk: „Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” Szent Erzsébet eszközzé akart válni az irgalmas Isten kezében. Tudta, hogy mindent Istentől kapott, amit csak birtokolt, ezért nagylelkűen segítette javaiból a szegényeket, így tette jelenvalóvá az irgalmas Isten jóságát számukra.
Jézus minden keresztényt arra hív, hogy legyünk munkatársai Isten országának növekedésében, az irgalmasság megvalósításában. Az irgalmasság gyakorlása nagyszerű lehetőség számunkra, hogy kincseket gyűjtsünk az örök életre.