Napi evangélium

2016. augusztus 9. – Kedd, a keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú,
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13

Elmélkedés:

A mai evangéliumi példabeszéd tíz szűzről szól, akik a vőlegény érkezésére várnak. Az okosak azért visznek magukkal olajat lámpásaikhoz, mert előrelátók és mindenre, még a késésre is felkészültek. A balgákból hiányzik ez az előrelátás, szinte csak kötelességszerűen akarják teljesíteni a minimumot, ami szerintük egy ilyen helyzetben elvárható. A vőlegény késése valóban váratlan helyzetet teremt, de ez nem okoz semmiféle gondot az okosak számára. A balgák viszont nem álltak készen a megfelelő időben, ezért bezárult előttük a kapu, az ünneplés ezzel véget is ért, pontosabban el sem kezdődött számukra.
A hagyományos értelmezés szerint Jézus a végső ítéletről, második eljöveteléről tanít ebben a példabeszédben. A hasonlat semmiképpen sem akar útbaigazítást adni azzal kapcsolatban, hogy mikor várható az Úr érkezése, csupán figyelemfelhívás, hogy egyszer mindenképpen bekövetkezik. Az emberiség egy része felkészülten várja ezt az újbóli eljövetelt, mások viszont úgy élnek, mintha soha nem következne be.
A példázatot úgy is értelmezhetjük, hogy nem a végső ítéletre vonatkozik, hanem arra, amikor az ember a feltámadás után találkozik Istennel. Az emberi cselekedet, a felkészültség dönti el, hogy valaki bejuthat-e az örök életre. Itt derül fény arra, hogy valaki bölcsen vagy balgán élt. Boldogok leszünk, ha a mennybe juthatunk.